A cégek az utazó munkatársaik hatékonysága, valamint a kollégák mobilitása érdekében alkalmaznak okostelefonokat és táblagépeket. (Bár az eddigi hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználók döntő többsége korántsem aknázza ki a készülékek tudását. Elsősorban a hívások bonyolítására, illetve az SMS-ek küldésére és fogadására használják ezeket a telefonokat a vállalati szektorban is.) Tízből hét vállalat már használ céges okostelefont a mindennapi munkavégzéshez, a cégek többségénél pedig az alkalmazottak is rendelkeznek magántulajdonban lévő eszközökkel- derül ki a Symantec mobilbiztonsági felméréséből.
Bár a táblagépek elterjedése még nem jelentős, Magyarországon is megfigyelhető a készülékek térnyerése, különösen a felsővezetői körökben, a kutatásban megvizsgált vállalatok hatoda már rendelkezik ezzel az eszközzel. A mobileszközök széleskörű elterjedésének ellenére a vizsgált vállalatok mindössze 40 százalékában ellenőrzik, hogy milyen tevékenységeket végeznek a munkatársak a mobilkészülékeken, továbbá a felmérés rámutatott, hogy dedikált informatikai biztonsági szakértővel csupán a cégek húsz százaléka rendelkezik.
A mobilfenyegetettséggel szemben a vállalatok leginkább az adatvesztéstől tartanak (69 százalék), de a válaszadók közel fele az emberi tényezőt emelte ki kockázatként, mint például a megfelelő ismeretek hiányát és a nem megengedett tartalmak letöltését. Ez is azt mutatja, hogy az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tenni egy cég informatikai biztonságának érdekében, az a munkatársak megfelelő oktatása, valamint egy jól megtervezett és szigorúan betartatott biztonsági protokoll megalkotása. A vírusfertőzés a vállalatok 47 százalékánál szerepel a legnagyobb kockázatként, valamint a céges hálózat jogosulatlan hozzáférése, szintén 47 százalékkal. A magas számok ellenére az informatikai biztonságért felelős vezetők többsége nem tartja reálisnak egy esetleges mobilbiztonsági támadás bekövetkeztét.
Bár a kutatás szerint az okostelefonok penetráltsága magasnak mondható (71 százalék), ugyanakkor mindössze minden második hazai vállalat alkalmaz valamilyen megoldást a mobilkészülékek védelmére, és csupán a felhasználók negyede rendelkezik szoftveres védelemmel. A védelmi megoldások közül a legelterjedtebb a programok telepítésének tiltása, valamint a PIN-kód használata, ezek az egyszerű megoldások azonban nem jelentenek teljeskörű védelmet az összes vállalati mobileszközre, valamint nem felelnek meg a vállalatok komolyabb biztonsági előírásainak.
Az okostelefonokat érő támadások a széleskörű elterjedés miatt valós fenyegetettségnek számítanak. Ma már léteznek olyan kártékony kódok, amelyek például az sms üzeneteket másolják, így a vállalatok banki adataihoz is könnyen hozzáférhetnek a kiberbűnözők, továbbá ha sikerül a számítógépre is sikeresen telepíteni a vírus komponensét a mobilkészülékről, akkor akár teljes online banki tranzakció felett is átvehetik az uralmat. (A mobilos vásárlások népszerűsége pedig folyamatosan növekszik, ezért egyre gyakrabban használjuk fizetésre is a készüléket.) A hazai közép- és nagyvállalatok nem fordítanak kellő figyelmet a mobilkészülékek biztonságos alkalmazására, amit alátámaszt az a tény, hogy a vizsgált cégek csupán negyedében létezik írásos szabályzat a mobileszközök használatát illetően, és szintén csak a vállalatok negyedében kaptak az okostelefonokat/táblagépeket használó munkatársak oktatást a mobilkészülékek biztonságos használatát illetően.
