A DDoS-támadások folyamatos felbukkanása és aktivitása, valamint eredményessége – az adott vállalat működésének megállítása, bizalmas információkhoz való hozzáférés lehetősége vagy váltságdíj követelése – mind azt jelenti, hogy világszerte minden vállalat potenciális célpont. Ennek ellenére a szervezetek 28 százaléka nem használ speciális DDoS elleni védelmet, mert azt hiszik, ők nem lehetnek célpontok.

Nemcsak a célzott támadásra kell felkészülni, hanem a váratlanra is. A vállalkozások majdnem negyede (23 százalék) véli úgy, hogy egy DDoS támadás mögött egy versenytárs állhat – főként kémkedés vagy ellehetetlenítés céljából. További 24 százalék úgy gondolja, hogy valószínűleg egy másik támadás elrejtése volt a cél és a DDoS ostrom csupán elterelés. Szintén 24 százalék arra gyanakszik, hogy a DDoS támadás célja kifejezetten a működési folyamatok zavarása, blokkolása.

„A vállalkozások nagy százaléka továbbra sem fordít kellő figyelmet a kibercsapdák elleni – köztük a DDoS támadások – védelemre, mivel úgy vélik, ők nem lehetnek áldozatok. Modern, digitális világunkban ez hanyagság, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai mást mutatnak. Az azonosított támadások azt jelzik, hogy egyetlen szervezet sem érezheti biztonságban magát a számítógépes bűnözők ellen hatékony védelem hiányában és felelősséget kell vállalniuk informatikai biztonságukért.” – mondta Alexey Kiselev, a Kaspersky Lab DDoS Védelem részlegének projektmenedzsere.