Az Ipsos What The Future (WTF) címmel kiadott, 2017 legvégén készített kutatása az elektromobilitás közeljövőjét tárgyalja, külön kitérve az autókon belüli hirdetések (in-car advertising) műfajának megjelenésére. Ez tulajdonképpen a mobil hirdetési megoldások egy speciális ágának tekinthető, amit egyrészt támogat az autókban már jelenleg is létező, interaktív megoldások adaptációja, másrészt teret ad azoknak az üzeneteknek, amelyek az okostelefon képernyőjén nem teremtenek "actionable", vagyis a tényleges cselekvésre ösztönző, azt lehetővé tevő helyzeteket.
Meglepően nyitottak vagyunk rá
Egy Észak-Amerikára vonatkozó felmérés szerint a felhasználók a leginkább az előre megbeszélt időpontokra való emlékeztetőket vagy az olyan funkcionális üzeneteket tartanák hasznosnak, mint például egy közelben lévő töltőállomás jelzése, ha a jármű fogytán van az üzemanyagnak. Ezzel szemben a vásárlási ajánlatok akkor sem igazán érdekelnék őket, ha a rendszeres beszerzésekre való figyelmeztetésekről van szó, miközben kávézókról, éttermekről vagy a történet alapú ajánlatokról egyelőre csak a sofőrök harmada-negyede akar hallani.
Az Ipsos az autón belüli reklámokkal kapcsolatban megszólaltatott szakértője a fenti, első pillantásra nem kifejezetten kedvező arányokat is meglepően magasnak tartja: szerinte a hasonló megoldások a személyes adatok begyűjtésének egészen új és riasztó távlatait nyitják meg, olyan személyiségi jogi problémákat vetve fel, amilyenekről eddig még nem is hallottunk. Bár azt teljesen észszerűnek nevezi, hogy például a sofőr testfunkcióit monitorozó jármű kiálljon a forgalomból, ha a vezető szívrohamot kap, rengeteg kompromisszumot kell majd kötni az adatok védelme és a perszonalizációból fakadó kényelem egyensúlyában: az autó ugyanis ezzel az erővel azt is mérni fogja, milyen fizikai reakciókat vált ki mondjuk egy adott hely vagy marketingüzenet.
Az autó kézenfekvő módon tudni fogja, hova tart a felhasználó, ami a hely alapú hirdetések szempontjából is aranybányának tűnnek. A sor még folytatható, a lényeg azonban az, hogy a tanulmányban is idézett Alex Salkever szerint a hirdetők könnyen ámokfutásba kezdhetnek, ha ilyen töménységben jutnak majd hozzá az egészen személyes jellegű információhoz. Hasonlata szerint ahhoz fog hasonlítani a helyzet, mintha az ember elektronikus levelezéséből egyik pillanatról a másikra kikapcsolnának mindenféle szűrőt, és elkezdene ömleni rá a levélszemét.
Alex Salkever úgy látja, hogy a leginkább nyilvánvaló következmény a hirdetési zaj durva fokozódása lesz, ami kétségessé teszi majd az okos járművek ilyen irányú szolgáltatásainak használhatóságát is. A személyre szabott hirdetési megoldások ráadásul túszul ejtik a fogyasztókat a velük kapcsolatban rögzített adatokon keresztül: nem vesznek figyelembe olyan jellemzőket, mint az ember ízlésének változása vagy a kíváncsiság, így ez a fajta marketing tulajdonképpen szembe megy az emberi minőséggel, amikor az autó például következetesen megpróbál távol tartani minket olyan helyektől vagy információktól, amelyekről az algoritmusok korábban már eldöntötték, hogy nem érdekelnek minket vagy nem szeretjük azokat.
