Mindössze a válaszadók negyede használna okosautót, vagyis önvezető autót – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lakossági felhasználói szokásokat, vélekedéseket felmérő kutatásából. A felmérés szerint a magyar emberek legnagyobb baja az okosautóval alapvetően az, hogy okos.

Biztonsági rést jelentenek az okosautók kiegészítői, amelyeket bűnözők autólopáshoz, zsaroláshoz használhatnak. Az autókat támadó vírusokat gyakran a tulajdonosok telepítik fel, amikor illegálisan letöltött programmal próbálják ingyen feloldani az okosautók fizetős funkcióit.

Az önvezető autókban is hirdethetnek majd a cégek, az autósok jó része ezt el is tudná fogadni – írja a Bitport. Azonban a technológia eddig nem is feltételezett személyiségi jogi problémákat vetve fel.

A magyar autótulajdonosok 90 százaléka lehetségesnek tart egy autós hackertámadást, derül ki az NRC Kft. és az NNG Kft. közös kutatásából. A 18–59 éves lakosság több mint fele (55 százalék) szerint ráadásul a hackerek a jövőben még komolyabb veszélyt jelentenek majd az autósokra nézve.

Érthető a kereskedelmi ingatlanok, plázák, áruházak üzemeltetőinek-fejlesztőinek idegenkedése attól, hogy az elektromobilitás elterjedéséhez nyilvánvalóan szükséges elektromos töltőállomások kiépítésének beruházási költségeit úgy finanszírozzák, hogy jelenleg még nem látható e beruházások pontos megtérülése. Ugyanakkor, ha nem lép ebben a kérdéskörben hazánk is sürgősen, lemaradhatunk a régiós versenytársainktól e téren. Kenyeres László, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértője beszélt a az AARMA ingatlangazdálkodással kapcsolatos konferenciáján az elektromosautó-töltőpontok kérdéseiről május 25-én, Budapesten.