„A mesterséges intelligencia kiváltotta a problémákra megoldást kereső folyamatot, pedig a tudáselsajátítás során a folyamat megértése sokkal fontosabb lett volna, mint maga a megoldás” – magyarázza Sziklai R. Balázs.
Megjegyezte, hogy azon hallgatók nagy részének, akik tökéletes vizsgát adtak le az MI használatával, a pontszámaik kézhez kapásáig elképzelésük sem volt, hogy hogyan teljesítettek 0 százalék és 100 százalék között.
Tehetős hallgatók előnyben
Ráadásul a hallgatók általános tudásszintje és motivációjuk csökkenése mellett a MI intenzív használata jobban kiélezheti a hallgatók közötti társadalmi egyenlőtlenségeket is. A tehetősebb hallgatók ugyanis, akik a ChatGPT-szerű eszközök fejlettebb, előfizetéses változataihoz is hozzáférnek, sokkal jobb beadandókat készíthetnek, mint az ingyenes verziókat használó társaik.
Benedek Márton és Sziklai R. Balázs negatív tapasztalataik ellenére sem a tiltásban látják a megoldást, de azt mindenképpen szükségesnek tartják, hogy észszerűen korlátozzák a MI-alapú eszközöket az oktatásban:
„az ideális cél szerintünk az lenne, ha a hallgatók úgy tudnák használni ezeket az eszközöket, hogy közben tisztában vannak vele, mi alapján hoz ki egy-egy megoldást a ChatGPT, illetve érzékeljék és korrigálni tudják, ha hibázik egy feladat megoldásánál a mesterséges intelligencia. Azt tapasztaltuk, hogy ha egy hallgató csak rányomott a START gombra és teljesen rábízta magát a ChatGPT-re, akkor nem tudta jól felmérni a probléma súlyát, és végül már abban sem volt biztos, hogy a ChatGPT helyes megoldást adott-e ki” – teszi hozzá Sziklai R. Balázs.
