10-ből 4 vállalat fizet a támadóknak

A rendszerhez való hozzáférés és a lezárt fájlok visszaállítása leggyakrabban a zsarolóprogramokat használó kiberbűnözőknek való fizetéssel jár. Bár a legtöbb vállalat más módon próbált meg helyreállni, 38 százalékuk engedett a kiberzsarolásnak és kifizette a váltságdíjat. Ez a százalék alacsonyabb, mint az Európa, Amerika, Ázsia-Óceánia régióban, ahol a vállalatok 56 százaléka fizetett váltságdíjat és visszanyerte az adatait. Csehországban és Lengyelországon a vállalatok 8, illetve 3 százaléka fizetett váltságdíjat.

Magyarországon a zsarolóprogramok által megtámadott vállalatok fele váltságdíj fizetése nélkül állította vissza az adatait. Az egyik leghatékonyabb módja az ilyen támadások kezelésének az adatmentés - a vállalatok 31 százaléka ennek a megoldásnak köszönhetően tudta visszaállítani az adatait. A többi 19 százalék más módszereket használt erre a célra, és 8 százalék, bár nem fizetett a bűnözőknek, nem rendelkezett tartaléktervvel a megszerzett adatok visszaállítására.

Minden vállalat, függetlenül attól, hogy mekkora vagy milyen iparágban működik, ki van téve a kibertámadásoknak. Ezért illúzió azt feltételezni, hogy minket nem érint, és nincs ilyen kockázat. Mindenkinek kivétel nélkül fel kell készülnie egy ilyen helyzetre. A legtöbb zsarolóprogram által megtámadott vállalat nem tudja visszaállítani az összes fájlját, még akkor sem, ha kifizeti a váltságdíjat. Ezért szükséges az adatmentés használata. A váltságdíj fizetése nemcsak javítja a hackerek anyagi helyzetét, hanem lassítja az adatszivárgás esetén történő reagálást is. Végül ez növeli a már amúgy is magas helyreállítási költségeket egy kibertámadás után - zárja Wisniewski Chester a Sophos-tól.