Még mindig a zsarolóvírusok jelentik a legnagyobb veszélyt.

Az oktatási szektor a kifizetett követelések egyik legmagasabb arányáról számol be, ez jelentősen megnövelte a helyreállítási költségeket és időket.

Mindössze néhány száz eszközt fertőzött meg a WannaCry zsarolóvírus Magyarországon, mintegy 45 állami szervezetet ért támadás, de ezek, egy-két kivételtől eltekintve, nem jártak sikerrel - közölte az állami és önkormányzati szervek informatikai rendszereinek biztonságáért felelős Kormányzati Eseménykezelő Központ az MTI megkeresésére.

A szervezett bűnözés ellen küzdő brit hatóság arra szólította fel hétfőn a kibertámadás célpontjává vált számítógépek üzemeltetőit, hogy semmiképpen se fizessenek a zsarolóvírus terjesztőinek.

Kórházak és egyéb intézmények számítógépeinek tízezreit éri zsarolóvírusos támadás napi szinten, az utóbbi időben ez lett a hackerek egyik kedvenc új pénzszerzési forrása. Az egészségügyi intézmények a zsarolóprogramok egyik kitüntetett célpontjainak számítanak. Az informatikai rendszert ért támadások következményeként a kórházi ellátások egy része veszélybe kerülhet, sőt le is állhat egy időre – véli a Sophos.

Nem meglepő, hogy az olyan cégek és magánszemélyek, akik felhő alapú tárolási és biztonsági mentési szolgáltatásokat szeretnének igénybe venni, leginkább az adatbiztonság miatt aggódnak. Az új fenyegetésként és kockázatként megjelenő „zsarolóvírusok” felbukkanása még sürgetőbbé teszi a legjobb megoldások kiválasztását.

A Kaspersky Lab becslései szerint egy zsarolóprogram napi bevétele elérheti az akár 3–30 millió forintot is, amelynek hozzávetőlegesen 60 százaléka nettó profit a bűnözők zsebében.

A tavalyi év bebizonyított a cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt, hogy senki sem lehet biztonságban, előbb-utóbb mindenki a kiberbűnözők célpontjává válik. A Hunguard szakembereinek segítségével összegyűjtöttük, milyen formában érkezhet a támadás és hogyan védekezhetünk ezek ellen.