Dr. Rozgonyi Krisztina, a MTE jogi szakértője kifejtette: a korábbi szabályozás szerint mindazon kulturális javakat, amelyek egyben szerzői jogvédelem alatt álló alkotások is, kizárólag egyedi engedélyezés alapján (vagy egyáltalán nem) tehették közzé a digitális közegben. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítására az információs társadalomban alkalmazott szerzői jogok és kapcsolódó jogok egyes vonatkozásainak harmonizálásáról szóló, 2001/29/EK irányelv átvétele miatt volt szükség.

A törvényjavaslat megszavazását követően a digitális archiválásra már nem csak és kizárólag a saját példányok tekintetében van mód, hanem lehetséges a hozzáférés a digitalizált gyűjteményhez a feljogosított intézmények - nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint kép- és hangarchívum - épületének saját, belső helyiségeiben elhelyezett számítógépes terminálokon. Így a nem fizikai hordozón megszerzett művek, alkotások (például: az audio-vizuális művek esetében a műsorszórási jelek közvetlen rögzítésével) esetében is alkalmazhatóvá válik a szabály.

Both Vilmos, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete elnöke arra mutatott rá, hogy sok szempontból “etalonnak” tekintett BBC mindenki számára megnyitotta saját archívumát. A BBC vezetők ugyanis vallják: az adófizetők egyszer már fizettek a műsorokért. A szerzői jogi törvény kedvező tartalmú módosítása örömmel tölti el, ám a tartalomszolgáltatás olykor-olykor “megrekedő szekerét” elsősorban színvonalas projektmenedzseléssel lehet előre lendíteni.

Kovács András Bálint, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium illetékese szerint az egyik legelőrehaladottabb kezdeményezés az úgynevezett NAVA – az audio-vizuális dokumentumok megőrzését és szolgáltatását szolgáló – elnevezésű projekt. Ennek célja, hogy a rádiók és televíziók archívumaiban őrzött, illetőleg folyamatosan létrejövő, mint a kulturális örökség és emlékezet szerves produktumai, hozzáférhetővé váljanak a lehető legteljesebb körben.

Dr. Rozgonyi Krisztina rámutatott: a felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgálóintézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők. Ugyanakkor a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja.