A szélessávú internet-hozzáférés elterjedésétől függ a világháló fejlődése a szöveg-centrikus internettől egy multimediális médium, és a médiumok konvergenciája felé - így kampányolt Bill Gates európai körútján. A Sony elnöke pedig figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha a kormányzat nem alakít ki határozott technológiai stratégiát, Japán leelőzi az információs szupersztrádán. És olyan kis államok is nagyobb sebességre kapcsoltak, mint Dél-Korea, amely jelenleg a legfejlettebb interenetes piac a világon. A körülmények azonban nem kedvezőek a gyorsításra: a telekom szektor mélyrepülése, a könyvelési botrányok, a tetemes adósságállományokkal megpecsételt cégek és a túlkapacitások jellemzik az iparágat. Hogyan tovább (szélesssávú) internet?
Európa és Amerika
A szélessávú interenetezéshez szükséges optikai kábelhálózatokat kiépítő vállalatok százszoros(!) túlkapacitásokat hoztak létre az elmúlt években, mint amekkorát a piac eltarthatott volna. Bérbe adásuk árszintje egyre mélyebbre zuhant. A gyors adatforgalomra ugyanis csak a nagy multinacionális cégeknek volt szüksége, ám a technológiai papírok mélyrepülésének következtében az ő igényük is megcsappant. A veszteséges szolgáltatók egymás után hullottak ki a versenyből. Európa behálózására például 15 milliárd dollárt költöttek el a vállalatok. Ott, ahol a szélessávú kapcsolatok penetrációja országonként átlagosan mindössze 3 százalék, és ahol szakértők szerint csupán 3-4 szélessávú telkom-óriást képes eltartani a piac. Egyöntetű a vélemény befektetők és szakemberek között, hogy az iparágat „az optimizmus ölte meg”
„Nem fektetünk többé álmokba!” – hangoztatják immár a Microsoftnál, miután a redmonti szoftveróriás vesztesként vonult ki webtévés kalandjából. A Gates & Co.-nak mégis maradt egy álma: a szélessávú internetezés, amire hárommilliárd dollárt szándékoznak költeni. Merthogy ez nemcsak a .Net (dotnet)-hez és az Xbox online letöltésű játékaihoz jelent platformot, hanem taktikai manőver is egyben első számú ellensége, az AOL elleni versenyben. Így a Microsoft az Intellel közösen azért kampányol világszerte, hogy rábírják a kormányokat a a nagy sebességű internet-kapcsolat támogatására. De otthon is van mit lobbizniuk: még az internetes világbirodalomnak számító Egyesült Államokban is csak a háztartások 14 százaléka, 24 millió felhasználó rendelkezik ilyen hozzáféréssel, igaz, a 2000. júniusi 6 millióhoz képest. „Ám amint leviszik az árakat a jelenlegi 50-ről 25 dollárra, az igény az egekbe ugrik” - vallja Gates. A Soundview Technology becslésének tükrében 2005-re az amerikai háztartások 50 százalékában rendelkeznek majd nagy sávszélességű kapcsolattal.
Szakértők eleinte azt jósolták, hogy az iparág mélyrepülése megindítja a kábel- és telkom-szektor tulajdoni viszonyainak átrendeződését, mert a szerencsés versenytársak olcsón szerezhetik meg a bajba került cégek vagyonát. Ám júliusban a The Wall Street Journal már arról írt, hogy nagy az óvatosság. Túl nagy. Senki sem kapja fel a megmaradt koncot: például az AT&T az előzetes hírekkel szemben végül nem adott árajánlatot a KPNQwest-re, és az AOL sem lépett be az NTL konszolidációjába.
A lisszaboni nyilatkozat fényében Európa stratégiai célja az új gazdaság legdinamikusabban fejlődő régiójává válni. Az Európai Bizottság a déli államok szegényes internetes felszereltségét tartja az öreg kontinens versenyképességét gyengítő hátránynak, és 92 milliárd dolláros éves infrastrukturális költségvetés felállítását tervezi. A francia kormány tavaly egymilliárd hitelalapot hozott létre vidéki szolgáltatók segítésére, a következő öt évben pedig másfélmilliárd dollárral támogatja az ország egész területét érintő kezdeményezéseket. Az Egyesült Államokban egy 2001-es rendelet adóösztönzőket hozott létre a szélessávú kapcsolatot kínáló szolgáltatóknak. Ha sikerül a szélessávú internetezés térhódítása, egyes vizsgálatok szerint a köré épülő iparágak számára 400 milliárdos dolláros éves növekedést biztosítana. Az aktuális nehézségek hatására a 2007-re remélt maradéktalan térhódítás az ágazat szereplőinek vélekedései szerint egyelőre 2011-re módosul.
Ázsiában kormányzati mentőöv
Más a helyzet Ázsiában. Pontosabb Dél-Koreában, amely a világ leginkább behálózott országa, és 15 millió háztartásból 7,4 millióban van nagy sávszélességű kapcsolat, illetve a 47 milliós lakosságból 24 millió aktív internet-felhasználó. A siker sarkalatos pontja, hogy a kormány itt jelentős összegeket költött a gerinchálózatok kiépítésére, amit azértis tehetett meg, mert a lakosság 40 százaléka nagyvárosokban él, és az egy helyen nagyszámú felhasználót tömörítő fejlesztés költséghatékony. Az országban erős a szolgáltatók közötti árverseny, ez tette lehetővé, hogy a 26 ezer (!) internet-kávézó mellett az összes postahivatal is ingyenes hozzáférést biztosíthasson. Itt a tartalom-szolgáltatás is dinamikus üzletág, és rendkívül gazdag a szélessávú alkalmazások köre. Az on-line-játékok divatja a csúcson van, nem ritkán akár 140 ezer játékkonzolon játsszák on-line ugyanazt a játékot egyszerre. Az utazásszervezés, az on-line képregények, az e-kereskedelem, a letölthető zenék tartoznak még a legnépszerűbb szolgáltatások közé, de a horizonton ott van a home networking és a home automation, vagyis az összes otthoni elektronikus berendezés hálózatba kötése és on-line irányítása.
Japán is kecsegtető távlatokat mutat, a broadband-kapcsolat 25 dolláros ára éppen fele az amerikai és európai árszintnek. A Goldman Sachs becslései szerint a felhasználók száma a jelenlegi 900 ezerről 2006-ra 16,2 millióra növekszik. Szingapúr, Tajwan és Hong Kong egyaránt a gyors fejlődés éllovasai, az ország jövőjének zálogaként tekintenek a gyors, hatékony internetre. Persze azért itt is vannak nehézségek: a domináns japán NTT optikai hálózatokba eszközölt befektetéseinek mértékét nehéz felülmúlni. Egyes új szolgáltatások, mint, a szélessávú kapcsolatot mobil eszközökre vivő FOMA 3G lassabban terjed, mint ahogy az várható volt, akárcsak a hasonló funkciójú xDSL technológia. Japánban mégis már 2000-ben létrehoztak egy olyan kormányzati bizottságot, amely az internetes „előzés” stratégiáját volt hivatott kidolgozni. Nem csoda, ha a Sony elnöke ma van olyan helyzetben, hogy egy élvonalbeli internet-piac vezető cégének fejeként bírálja az amerikai kormányzatot, mondván: a szabadpiac politikája semmilyen országot sem segít broadband-nagyhatalommá válni; illetve az USA-ban nem állapítottak meg technológiai standard-eket, zavarodottságot okoz, hogy több mobil-technológia versenyez egymással; és hiányzik egy erős szerzői jogi törvény, amely nélkül megoldatlanok a tartalomszolgáltatás veszélyei az új digitális korszakban. Több amerikai szakértő ellenben úgy vélekedik, hogy a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) az árpolitika és a hozzáférés minimális sebességének kérdésében túlszabályozza az iparágat, és legjobb lenne ezeket a szabad piacra hagyni.
