Bár az adatközpontok rendkívül drágák és a világ legfejlettebb technikai megoldásaival igyekeznek hatékonyan üzemeltetni őket, a felmérések azt mutatják, bőven van hová fejlődni, mert még mindig sok a pazarlás, tízből három szerver feleslegesen fut – írta a Bitport.hu.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Egy nemrégiben megjelent tanulmány arra jutott, hogy a szerverfarmok üzemeltetése során rendkívül sok energiát pazarolnak olyan gépek működtetésére, amelyek hosszú ideig egyáltalán nem végeznek semmiféle hasznos tevékenységet. A globális fenntarthatóságot zászlajára tűző Anthesis Group megbízásából készített, 4000 észak-amerikai szerver működését vizsgáló kutatás megállapította, hogy a szerverek 30 százaléka tekinthető kómában lévőnek. Utóbbi terminológiát az a gép érdemli ki, amelyik az elmúlt fél év során ugyan be volt kapcsolva, de sem számítási tevékenységet, sem információt nem továbbított ez idő alatt – írta együttműködő partnerünk, a Bitport.hu.
Lenne tér a rezsicsökkentésre
A fenti adatok alapján csak az Egyesült Államokban 3,6 millió, világszinten pedig nagyságrendileg 10 millió olyan szerver működik folyamatosan, amelyik az égvilágon semmit nem csinál. Szakértők az így felemésztett energiát globálisan 4 gigawattra saccolják, amiben már benne van a szerverek kiszolgálására, például megfelelő hőmérsékleten tartására szolgáló eszközök fogyasztása is.
Felmerül a jogos kérdés: miért hagyják az üzemeltetők az ilyen fokú pazarlást? Egyfelől a dologtalan szerverek egy része szükséges rossz, hiszen a biztonsági előírások, a redundancia vagy a gyors kapacitásingadozás kezelése megkövetelheti az extra vasat. Másrészt nem feltétlenül könnyű lokalizálni ezeket a "lógós" gépeket, hiszen önmagában egy egyszerű monitorozó rendszerből kapott CPU- és memóriaadatokból nem deríthető ki könnyedén, hogy mi megy feleslegesen.
Az IT fejlesztések ma már alapberuházásnak számítanak, gyakran a „vállalati közmű” részének, azaz nem feltétlenül megtérüléshez kötik annak mértékét. Azonban a keretek mind hazai, mind nemzetközi szinten csökkennek, így a vállalatok új finanszírozási forma után néznek.
