Muszáj szabályozni a vállalati mobilt!

Az okostelefonok és táblagépek terjedésével párhuzamosan egyre több céges adat kerül mobil eszközökre: a nagyvállalatoknál dolgozók legalább 10 százaléka használ munkájához saját tulajdonú okoskészüléket. A felhasználók számára mindez évek óta természetes – megdöbbentő viszont az, hogy a hazai cégek még nem szabályozzák a privát okoskészülékek céges használatát, és nem védik az ezekre letöltött céges adatokat.

A dilemma egyértelmű: a piaci versenyben könnyen hátrányba kerülhet az a cég, amelynek munkavállalói nem férnek hozzá korlátlanul az üzleti adatokhoz és rendszerekhez. A korlátlanság viszont – tudatos és átfogó szabályozás nélkül – a vállalati információk biztonságát veszélyezteti. A vállalatok mintegy hatvan százalékát sikerrel támadják meg a kibertérben, a legfontosabb biztonsági kockázat a munkavállaló saját gépe vagy okoseszköze.

Kép: PP archív

A BI Intelligence adatai szerint a világon ma minden ötödik ember használ okostelefont, és minden tizenhetedik táblagépet. A mobil eszközök elterjedése az elmúlt évtizedben üzleti szempontból kulcsfontosságú volt, de új helyzeteket és új kockázatokat teremtett. A folyamat első szakaszában az állandó elérhetőség, illetve a korlátlan hozzáférés a céges adatokhoz és alkalmazásokhoz komoly versenyelőny volt; mára már kifejezetten hátrányba kerültek azok, akik ezt nem vezették be. „A mobilitás előny, de ára van: a mobil eszközök gyorsuló terjedése a probléma új dimenzióját nyitotta meg – vázolja a helyzetet Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezetője. – Kezdetben a »menő« céges eszközök magáncélú használata jelentette az egyik fő biztonsági kockázatot. Mára azonban, amikor a dolgozók saját mobiljai sokszor jobbak, mint a munkaadójuktól kapott munkaeszközeik, a céges adatokkal megrakott privát okostelefon és tablet vált az első számú veszélyforrássá.”

Nálunk nem menő a saját laptop
A magyarországi cégek csak nagyon kis százalékánál használhattak a munkavállalók 2013-ban saját számítógépet vagy táblagépet munkavégzési célra. A helyzet szinte egész Európában hasonló, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a cégek fele lehetővé teszi ezt.
A vállalatok harmadának kellett szembesülnie az ügyféladatok elvesztésével az elmúlt két évben a munkaeszközként használt személyes mobil eszközöket ért biztonsági támadások miatt. Ugyanakkor a saját eszközök használata jelentős megtakarításokat eredményez a vállalatoknál.
Mivel a magáneszközök céges használata hazánkban teljesen szabályozatlan, az így forgalmazott érzékeny adatok mennyiségét és arányát nagyon nehéz meghatározni. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy a nagyvállalatoknál dolgozók legalább 10 százaléka használ munkájához privát mobilkészüléket. A vegyes használatú mobil eszközök kellő szabályozás mellett is problémásak, hiszen valamilyen érdek mindenképpen sérül: vagy az érzékeny céges adatok védelme, vagy pedig a privát adatoké, amelyek vétlen harmadik személyekről, családunkról, ismerőseinkről adhatnak munkaadónknak jogosulatlanul információt.

A probléma megoldását két irányból kell megközelíteni: megfelelő technológiai védelemmel garantálni kell az adatok biztonságát, illetve gondos szabályozással átlátható felelősségi viszonyokat kell teremteni. „A vállalatok többsége – a nagyvállalatokat is beleértve – sem koncepcióval, sem szabályozással, sem pedig megoldásokkal nem rendelkezik ezen a téren, így legtöbbször eseti alapon, kisebb belső fejlesztésekkel próbálja kezelni a probléma egy-egy részterületét – állítja Pető Gábor. – Pedig létezik megfelelő gyakorlati megoldás: egy technikailag tökéletesen megosztott készülékkel és a megosztáshoz kapcsolódó belső szabályozással a kockázatok kezelhetők.”

Az első lépés egy átfogó vállalati szabályzat kidolgozása, amely figyelembe veszi a készüléktrendeket, a felhasználói szokásokat, a bevált gyakorlatokat, az üzleti környezetet és az eszközök sajátosságait. Ez meghatározza, hogy milyen eszközök engedélyezhetők céges hálózatban, illetve milyen céges adatokat és alkalmazásokat érhetnek el a munkavállalók mobil eszközeiken. Ezután kialakítható a belső szabályozás, amely megteremti a feltételeket a mobil eszközök biztonságos használatához és a megfelelő felügyelethez cégen belül és kívül. Megoldást kell találni az üzleti adatok és rendszerek „elszigetelésére”, és meg kell határozni a szükséges óvintézkedéseket, végül pedig a képzés és folyamatos ellenőrzés biztosítja, hogy az alkalmazottak ténylegesen kövessék a szabályokat. A nemzetközi tapasztalat alapján a cél sehol nem a tiltás, mert engedetlenségre kényszerítheti a dolgozót, miközben biztonságot és valódi megoldást nem nyújt.

„A tapasztalatok alapján a megoldást egy komoly dilemma hátráltatja. A vállalatok biztonsági igazgatóságai határozottan ellenállnak az új trendeknek, miközben azt üzleti terület igyekszik kikényszeríteni a fejlesztéseket – mondta Pető Gábor. – Attól tartok, nincs választás: ha a mobilitás valóban érték, el kell érni, hogy a hatékonyság ne menjen a biztonság rovására. Az átfogó vállalati politika kialakítása és a megvalósításhoz kapcsolódó háttérfejlesztés minden mobil eszközt használó cég számára elkerülhetetlen.”

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo