Miután már a hazai piacon is jelen vannak az ingyenes internetszolgáltatók (lásd Piac és Profit 2001/1-2. szám), még igazabb az, ami korábban is igaz volt: a világháló elérése és használata a magas telefondíjak miatt drága. Az internetezők számára a Matáv jelenleg három lehetőséget kínál. Havi 4000 forintos átalánydíj ellenében előfizethető a „Mindenkinek” csomag - nem mindenkinek, csak a MatávNet internetszolgáltatását igénybe vevőknek -, amelynek 2000. december 31-éig 30 ezer ügyfele volt. Egyelőre tovább él, de ki tudja, meddig, a - szintén főleg az internetezőknek kedvező - 150 forintos éjszakai díj (az este nyolc után kezdeményezett hívásoknál a tarifaszámláló 150 forintnál „kiakad”). Újdonságként pedig megjelent az internettarifa, amely az 51-es hívószámon elérhető szolgáltatók esetében napközben bruttó 7,50 forint, 18-07 óra között és munkaszüneti napokon 3,75 forint percenként.

A szó elszáll…

Hogy az átalánydíjas csomag megszűnésének hírét fölröppentették, azért is nagyon elgondolkodtató, mert a lépés ellentétes az új gazdaság, az e-business és az internet térnyerésének ösztönzésével, miközben a Matáv - és a kormányzat - folyamatosan azt hangoztatja, hogy kiáll emellett. Sík Zoltán informatikai kormánybiztos a tarifarendelet aláírása előtt kijelentette, hogy a „netezés” februártól 15-20 százalékkal olcsóbb lesz. Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatójának bejelentése szerint pedig a kívül-belül megújuló Matáv a jövőben négy kulcsterületre kíván koncentrálni: az internetre, a mobilkommunikációra, az adatátvitelre és a földrajzi bővülésre.
E szép szavakkal ellentétben a tarifacsomag megszüntetésének bejelentésekor semmilyen más megoldást nem kínáltak az előfizetőknek. Gecser Ottó, a Matáv marketing- és internetterületekért felelős vezérigazgató-helyettese - a Piac és Profit kérdéseire válaszolva - február közepén sem tudott konkrétumot mondani, csak azt, hogy a „félreértésre okot adó információ pillanatában még nem volt aláírva a tarifarendelet, így nem lehetett meghatározni, hogy mi mennyibe fog kerülni”. Arról, hogy valamely új konstrukció tartalmaz-e átalánydíjas csomagot, szintén csak találgatni lehet. Gecser Ottó szerint „lehet, hogy lesz ilyen megoldás”, de - tette hozzá - nem a korlátlan hozzáférés a lényeg, hiszen senki sem internetezik 24 órában. A Matáv az internethasználókat három táborra osztotta - hobbi, átlagos, illetve heavy userekre - és ennek megfelelően állítja össze csomagjait.
Amúgy a világ olyan nagy távközlési cégeinél, mint például a Deutsche Telekom (DT) vagy a British Telecom (BT) is megoszlanak a vélemények az átalánydíjas tarifacsomagokról.

Még nem vonzó piac?

A hazai internetpiac a tagadhatatlan bővülés ellenére még mindig nem olyan jelentős, hogy a nem koncessziós távközlési szolgáltatók harcba szálltak volna érte. A jövőben azonban komoly forgalomnövekedés várható. Az International Data Corporation (IDC) legújabb felmérése szerint 2000-ben a magyar népesség 12 százaléka negyedévente, 7 százalékuk heti rendszerességgel csatlakozott a hálóra; ez az arány azonban 2004-re várhatóan 24, illetve 17 százalékra változik. Az otthonról internetezők aránya viszont még igen alacsony.
A Matáv 2001. januári percforgalmának a 23 százaléka (szakértők szerint ez évente akár megduplázódhat, és két-három év alatt elérheti az Európai Unióra ma jellemző 50 százalékot), az árbevételének pedig mintegy öt százaléka származott az internethasználatból. A Matáv forgalmának növekedése az adatátviteli területek (fax, POS terminál stb.) mellett éppen az internettől várható. A szolgáltatónál jelentkező költség nem azonos a beszélgetés és az internethasználat esetében - magyarázza immár Bárányné dr. Sülle Gabriella, a PanTel stratégiai és üzletpolitikai tanácsadója -, mivel a hagyományos beszélgetések esetében azt átlag napi kétszer 3,5 perces hívásokra kell szétosztani, míg az internetnél az egy napra eső 20-30-40 perces átlagokra (OECD-adat). Vagyis a körülbelül azonos költségek hosszabb használati időre elosztva alacsonyabb percdíjakat kell eredményezzenek a netezők számára.

Torz szerkezet

A hosszúra nyúlt koncessziós időszak következtében torz a magyar távközlési piac szerkezete. A PanTel szakértője szerint a lemaradás behozása érdekében 1992-ben létrehozott nyolcéves kizárólagossági időszakba nem építettek be fokozatokat, és a szabályozás nem tette lehetővé a lépcsőzetes liberalizációt. Ma a koncessziós szolgáltatók a magyar távközlési piac egészéből 88 százalékban részesednek, és a maradék árbevételen osztoznak a piacon valamilyen formában jelen levő nem koncessziós szolgáltatók (lásd keretes írásainkat).
Az internet - a felhasználók döntő többsége számára - a koncessziós távbeszélő-szolgáltatók igénybevételével érhető el. Ebből adódóan Magyarországon telefontarifát kell fizetni akkor is, ha csak a hálózatra csatlakozás miatt tárcsáz az ügyfél. A baj gyökere, hogy a koncessziós távbeszélő-szolgáltatók három évvel ezelőtt - a hazai internetezés kezdetén - koncessziós „felhatalmazásukat” kiterjesztették az internet telefonos elérésére is, tegyük hozzá, jogtalanul - szögezte le Bárányné dr. Sülle Gabriella. És sajnos, ez ellen kezdetben sem a hatóság, sem a nem koncessziós szolgáltatók nem léptek fel hatékonyan. Ma már persze tiltakoznak, hiszen az internethasználatból eredő árbevétel és annak eloszlása a távközlési szolgáltatók között, ami az áhított árverseny alapja, egyre nagyobb összegre rúgna.
Ugyanez a fogyasztók szempontjából: a még meglévő monopolkörnyezet miatt döntő többségük a torz költségszerkezetű és indokolatlanul drága szolgáltatást fizeti meg. Nem elég, hogy a magyar internetszolgáltatói (ISP-) díj is átlagosan duplája az OECD-országokban szokásosnak, a hozzáférésért fizetett telefontarifa csúcsidőben több mint a háromszorosa! (Az OECD-országokban az átlagos telefondíj havi 20 órás csúcsidőben való használat esetén 42 dollár, amihez 10 dollár körüli előfizetési átlagdíj adódik. Hasonló paraméterek esetén a legjobb magyar ajánlat majdnem 140 dollár telefondíj, amihez 30 dolláros előfizetési tarifa járul. Forrás: OECD 2000. évi nyilvános jelentése az internet használatáról).
Ezután nem lehet csodálkozni azon, ha Magyarországon az előfizetői fogyasztói kosárban az internethasználat a havi tízórás átlagot sem éri el, szemben a nemzetközi - mind a magán-, mind a kis- és középvállalati felhasználói körben - 20, 30, illetve 40 óra havi átlaggal.

Mit hozhat a liberalizáció?

A távbeszélő-koncessziók kizárólagossági időszaka jövőre megszűnik. Az új szolgáltatók megjelenése elvileg elindíthat egy átrendeződési folyamatot, ami az árakra is hatással lehet. Az akkorra várható új hírközlési törvény alapján megnyílik a hírközlési piac (a mobilszolgáltatás már most is versenypiac), és az erőfölénnyel rendelkező szolgáltatókat a törvény kötelezni fogja arra, hogy a kiépített hálózatokon keresztül mások is szolgáltathassanak. A fogyasztó pedig különböző társaságok között választhat. Ez hatalmas előrelépés a mai helyzethez képest, de nem feltétlenül jelent minden területen egyformán erőteljes árversenyt, derül ki a nemzetközi gyakorlatból (lásd keretes írásunkat). Az ügyfél kiszolgálása és a szolgáltatás színvonala terén azonban komoly verseny alakult ki, így történhet nálunk is, megfelelő számú piaci résztvevő esetén.
Az internet használata elsősorban társadalompolitikai kérdés kell legyen, hiszen olyan eszközről van szó, amelynek a segítségével dolgozni, tanulni, informálódni lehet. Vagyis az internethasználat a társadalmi részvétel egy lehetséges módja, és mint ilyen, nem csak üzleti kérdés. Ebből a szempontból az, hogy a liberalizáció meghozza-e a kívánt versenyt, a kormányzati hozzáállástól és a jogalkotástól sem független.
A szolgáltatók szempontjából persze más a helyzet. A liberalizációt követően üzleti alapon fogják mérlegelni, hogy „árulnak-e perceket” a felhasználónak, vagy sem. Azaz önmagában a távbeszélő-koncessziók kizárólagossági időszakának lejárta még nem teremti meg a versenyt - figyelmeztet Sülle Gabriella. Meglehet, hogy Magyarországon a távközlési szolgáltatók jövőre többmilliárdos beruházásokba kezdenek, de az is előfordulhat, hogy kivonulnak a területről. A PanTel számításai szerint reálisan a Matáv évi 2-2,5 százalékot veszíthet a piacából a liberalizáció következtében. S ezen a hányadon fognak osztozni az új belépők, akiknek a számát ma még becsülni sem lehet.
Gecser Ottó szerint a magyar piac kicsi ahhoz, hogy komoly cégek vetélkedjenek a felosztásáért. Szerinte a magas beruházási költség nehezen térül meg, és számos szolgáltató - mint például a közelmúltban a GTS - inkább kivonul. Egyetért azzal, hogy a liberalizáció gazdasági hatása a minőségi szolgáltatásban fog elsősorban jelentkezni, s a fogyasztóknak „pszichésen” jelent sokat a választás lehetősége. A Matáv a maga részéről a hatékonyabb szolgáltatásra fog törekedni, ami akár árcsökkenést is eredményezhet - hangsúlyozta Gecser Ottó.

Optimális internettarifa

Milyennek kéne lennie az internettarifának?
A piac szempontjából az a fontos, hogy a szolgáltatók bevételei fedezzék az innovációt, és a fogyasztó is részesedjék a hatékonyságból eredő költségcsökkenésből. Angliában például az internetfelhasználás aránya már 2000-ben meghaladta az 50 százalékot a távbeszélő-hálózati forgalomban. Ekkor az angol hírközlési piac szabályozó hatósága, az OffTel arra kötelezte a British Telecomot, hogy az internetpercdíj a normál tarifa egyharmada legyen, valamint az így beszedett összeg további kétharmadát a BT engedje át az internetszolgáltatónak. Vagyis jelenleg a BT-nek az internethasználat után a normál percdíj egykilenced része marad. Ha a telefontársaságnál maradna az internethasználatból eredő teljes bevétel, alaptalanul gazdagodna - hangzik az angol szabályozás magyarázata.
S hogy nálunk mit gondolnak erről? Hamarosan az is kiderül.

Kábelnet

Miközben a távközlési szolgáltatók az internetes piac növekvő jelentőségében egyetértve készülnek a 2002-ben várható liberalizációra, az UPC Magyarország Kft. intenzíven kábelezi be az ország jelentős nagyvárosait. Hagymási András, a cég kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, hogy egy éven belül szeretnének a piacvezetők közé kerülni az internetszolgáltatás terén. Számos helyen már működik UPC kábeltelevízió, de a kábel még nem használható internetezésre.
Szerinte a kábel komoly versenytársa lesz a telefonos internetnek, hiszen gyorsabb adatátvitelt, széles sávon egyszerre sok információ áramlását teszi lehetővé, fix havi díjért. Ezzel a legolcsóbban teremthet 24 órás on-line kapcsolatot a felhasználó, aki így nincs éjszakai életmódra kényszerítve. Magyarországon már régen nem a komputerárak a hibásak az alacsony nethasználatért - állítja az UPC kommunikációs szakembere is -, hanem a magas telefonköltség.

Uniós számok

Az Európai Unió tagállamai 1998-ban liberalizálták a távközlési piacot. 1999-ben a hálózati szolgáltatók száma 200-ról 550-re növekedett, viszont csak öt százalékot esett a domináns szolgáltató piaci részesedése. (1997-ben átlagosan 96 százalékot tett ki, és ez 1999-ben is 91 százalékos szinten maradt.)
A távközlési szolgáltatások piaca 1999-2000-ben 160 milliárd euróról 190 milliárdra növekedett. Az 1997-1999-es időszakban a nemzetközi hívások ára 40 százalékkal lett olcsóbb, míg a helyi tarifák öt százalékkal emelkedtek. Ez azzal magyarázható, hogy 1998-ig a kormányzatok, politikai megfontolásból, a helyi tarifákat alacsonyabban tartották, amit a távközlési szolgáltatók a magas nemzetközi díjakkal ellensúlyoztak. A liberalizáció eredményeképpen létrejövő verseny hatására 1999-re kialakult az egyensúlyi helyzet.

IP-telefónia

Jó ideje izgatja az internetes közvéleményt az úgynevezett IP-telefónia, amely azzal kecsegtet, hogy a világhálón, nemzeti határok nélkül, a jelenlegi tarifáknál jóval olcsóbban telefonálhatunk. A kezdeti házi próbálkozások mindeddig amatőrszínvonalon maradtak, főleg az internet kiszámíthatatlan és megbízhatatlan technológiája miatt. Néhány hónapja azonban már komoly vállalkozások kínálják az internetes hangátvitel lehetőségét, méghozzá garantált minőségben. A PanTel már indulásakor megkezdte az IP-telefónia kiépítését, a mobilszolgáltatók is a közelmúltban vezették be a vonalas szolgáltatásoknál valóban olcsóbb nemzetközi hívások internetes megoldását (Westel NetTel, illetve Pannon Plusz Nulla). Lassan elmondhatjuk, hogy az IP-telefónia a piacot befolyásoló tényezővé válik.
Kovács Oszkár, a PanTel szakembere elmondta: az IP-telefon olyan technológiai környezetben valósul meg, amely egyrészt összekapcsolható a hagyományos, vonalkapcsolt rendszerrel, tehát annak minden képességével rendelkezik, de sok tekintetben túlmutat azon, mivel a rendszerbe belép a számítógép, s rajta keresztül a világháló. Olyan új szolgáltatások válnak lehetővé, amelyeket a vonalkapcsolt megoldásban csak magas költséggel vagy egyáltalában nem lehet megvalósítani. Ilyen például a virtuális magánhálózat, az egységes üzenetkezelés (unified messaging), a virtuális call center, a virtuális alközpont stb. A technológiai trendek alapján általánosnak tekinthető az a vélemény, hogy az IP-alapú hálózatok integrálni fogják az adat-, a hang- és a képi kommunikációt. Az elemzések alapján kezd egyértelművé válni, hogy az évtized közepére a teljes beszédforgalom 20–30 százaléka IP alapon fog lebonyolódni.

2001. március