Lemaradunk a digitális evolúcióban

Szingapúr vezet, az USA a hatodik, Magyarország pedig a 44. az internethasználat és e-kereskedelem szempontjából legfejlettebb országok 50-es toplistáján – derül ki a globális piac áttekintését nyújtó Digitális Fejlődési Indexből, amelyet a MasterCard egy bostoni egyetemi kutatóintézettel (The Fletcher School at Tufts University) közösen tett közzé.

Kép: Fotolia

Az ötven vizsgált országból Kína, Malajzia és Thaiföld bizonyult a leggyorsabban fejlődő digitális gazdaságnak, a négy vizsgálati paraméter összes pontszámának átlagát tekintve pedig a toplista első három helyezettje Szingapúr, Svédország és Hong Kong lett. Magyarország az összesített pontszámok alapján 44. lett a listán, így megelőzik a rangsorban szereplő közép-európai országok, például Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország.

Az Index Magyarországról megállapítja, hogy a lakosság 72,6 százaléka használja az internetet, és 34,4 százaléknak van okostelefonja, a jó infrastrukturális ellátottság ellenére azonban az e-kereskedelem mindössze 3%-át teszi ki az összes kiskereskedelmi értékesítésnek, 224 milliárd euró értékben. Egyes globális trendek az üzleti életre is hosszú távú hatással lesznek. Itt olvashatja, melyek azok, amelyek várhatóan befolyásolják a jövő üzletét.

„A Digitális Fejlődési Index adatai alapján bőven van tere a fejlődésnek Magyarországon, ami az e-kereskedelem széles körű elterjedését illeti. Optimizmusra ad viszont okot, hogy tapasztalataink szerint a magyar kereskedők és vásárlók fogékonyak az innovatív technológiákra, így ezek terjedésével jelentősen bővülhet Magyarország digitális gazdasága. Jó példa erre az egyérintéses bankkártyás fizetés népszerűsége, amely után már csak egy ugrás a mobilfizetés, vagy éppen a mobilos alkalmazással történő internetes vásárlás” – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

A rangsor készítői négy szempont alapján pontozták az egyes országok fejlettségi szintjét, majd a pontok átlagából számították ki az egyes országok index-számát. A négy vizsgált szempont: a digitális szolgáltatások iránti fogyasztói igény; az ezekhez nélkülözhetetlen technikai infrastruktúra; a törvényi szabályozás és intézményi háttér; valamint az innovációt és versenyt támogató piaci légkör.

A kutatás során megvizsgálták az egyes piacok 2008 és 2013 között lezajlott fejlődését, felmérték az országok kiindulási helyzetét, nyomon követték a folyamatokat és meghatározták a fejlesztendő területeket. Ezek alapján az országokat a következő négy csoportba sorolták:

Olyan munkánk lesz, ami ma még nem is létezik
Tízből hét mai óvodás olyan munkát végez majd felnőtt korában, amely ma még nem létezik. A nem csupán technológiai iparágakat érintő automatizálás, a demográfiai és életmódbeli változások, az átalakuló fogyasztói igények mind a munkaerőpiac és a vállalatok gyökeres szervezeti átalakulásának irányába mutatnak.
Feltörekvők – ezen országokban, mint például India, Kína, Brazília, Vietnám és a Fülöp-szigetek, jelenleg alacsony a készültség foka, azonban nagyon gyorsan fejlődnek. Amennyiben a növekedési ütemet tartani tudják, erős digitális gazdaságokká nőhetik ki magukat, de az Index azt mutatja, hogy a növekedés következő szakaszát nehéz lehet elérniük.

Megtorpanók – Ugyan erős fejlődést mutattak a korábbi években (Nyugat- és Észak- Európa nagy része, illetve Ausztrália és Japán), az érettség szakaszába léptek. Az innováció és az országhatáron kívüli piaci lehetőségek feltárása döntő fontosságú lehet számukra a további növekedés eléréséhez. Ide tartozik Hollandia, Finnország, az Egyesült Királyság, Dánia, Ausztrália, Norvégia, Franciaország, Japán, Belgium, Közép-Európából pedig Csehország.

Kimagaslóan teljesítők – Ezek az országok, mint például Szingapúr, Hong Kong és az Egyesült Államok komoly fejlődést értek el a digitális tranzakciók terén, melyet fenn is tartanak, melyben az igen korszerű infrastruktúrájuk és szofisztikált hazai vásárlók segítik őket. Hogy ebben a kategóriában maradhassanak, ezen országoknak folytatniuk kell a gyors innovációt. Ide sorolták az Index készítői még Svédországot, Svájcot, Dél-Koreát, Írországot, Izraelt, az Egyesült Arab Emirátusokat, Dél-Koreát, Új-Zélandot és Észtországot.

Ugrásra készek – Ezen országok kihívásokkal küzdenek, de az együttesen 2,5 milliárd főt is meghaladó lakosságukkal jelentős fejlődési lehetőséget mutatnak. Indonézia, Oroszország, Nigéria, Egyiptom és Kenya tartozik ebbe a kategóriába. Ebbe a kategóriába esik Magyarország is, valamint Portugália, Törökország, Szaud-Arábia, Olaszország, Görögország is.

Gépek az emberek ellen a jövő munkaerőpiacán
Bármi is a munkája, biztos lehet benne, hogy néhány év vagy évtized múlva a munka egy részét vagy egészét algoritmusok veszik majd át. Legalábbis ez az, amit a közgazdászok jó része állít és egyes esetekben, úgy tűnik, hamarosan meg is valósul.

Véleményvezér

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.
Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok

Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok 

EU-párti győzelem a moldovai választásokon.
Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött

Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött 

Elfajzott-e a Fidesz, ez a kérdés uralja a közbeszédet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo