Lemaradunk a digitális evolúcióban

Szingapúr vezet, az USA a hatodik, Magyarország pedig a 44. az internethasználat és e-kereskedelem szempontjából legfejlettebb országok 50-es toplistáján – derül ki a globális piac áttekintését nyújtó Digitális Fejlődési Indexből, amelyet a MasterCard egy bostoni egyetemi kutatóintézettel (The Fletcher School at Tufts University) közösen tett közzé.

Kép: Fotolia

Az ötven vizsgált országból Kína, Malajzia és Thaiföld bizonyult a leggyorsabban fejlődő digitális gazdaságnak, a négy vizsgálati paraméter összes pontszámának átlagát tekintve pedig a toplista első három helyezettje Szingapúr, Svédország és Hong Kong lett. Magyarország az összesített pontszámok alapján 44. lett a listán, így megelőzik a rangsorban szereplő közép-európai országok, például Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország.

Az Index Magyarországról megállapítja, hogy a lakosság 72,6 százaléka használja az internetet, és 34,4 százaléknak van okostelefonja, a jó infrastrukturális ellátottság ellenére azonban az e-kereskedelem mindössze 3%-át teszi ki az összes kiskereskedelmi értékesítésnek, 224 milliárd euró értékben. Egyes globális trendek az üzleti életre is hosszú távú hatással lesznek. Itt olvashatja, melyek azok, amelyek várhatóan befolyásolják a jövő üzletét.

„A Digitális Fejlődési Index adatai alapján bőven van tere a fejlődésnek Magyarországon, ami az e-kereskedelem széles körű elterjedését illeti. Optimizmusra ad viszont okot, hogy tapasztalataink szerint a magyar kereskedők és vásárlók fogékonyak az innovatív technológiákra, így ezek terjedésével jelentősen bővülhet Magyarország digitális gazdasága. Jó példa erre az egyérintéses bankkártyás fizetés népszerűsége, amely után már csak egy ugrás a mobilfizetés, vagy éppen a mobilos alkalmazással történő internetes vásárlás” – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

A rangsor készítői négy szempont alapján pontozták az egyes országok fejlettségi szintjét, majd a pontok átlagából számították ki az egyes országok index-számát. A négy vizsgált szempont: a digitális szolgáltatások iránti fogyasztói igény; az ezekhez nélkülözhetetlen technikai infrastruktúra; a törvényi szabályozás és intézményi háttér; valamint az innovációt és versenyt támogató piaci légkör.

A kutatás során megvizsgálták az egyes piacok 2008 és 2013 között lezajlott fejlődését, felmérték az országok kiindulási helyzetét, nyomon követték a folyamatokat és meghatározták a fejlesztendő területeket. Ezek alapján az országokat a következő négy csoportba sorolták:

Olyan munkánk lesz, ami ma még nem is létezik
Tízből hét mai óvodás olyan munkát végez majd felnőtt korában, amely ma még nem létezik. A nem csupán technológiai iparágakat érintő automatizálás, a demográfiai és életmódbeli változások, az átalakuló fogyasztói igények mind a munkaerőpiac és a vállalatok gyökeres szervezeti átalakulásának irányába mutatnak.
Feltörekvők – ezen országokban, mint például India, Kína, Brazília, Vietnám és a Fülöp-szigetek, jelenleg alacsony a készültség foka, azonban nagyon gyorsan fejlődnek. Amennyiben a növekedési ütemet tartani tudják, erős digitális gazdaságokká nőhetik ki magukat, de az Index azt mutatja, hogy a növekedés következő szakaszát nehéz lehet elérniük.

Megtorpanók – Ugyan erős fejlődést mutattak a korábbi években (Nyugat- és Észak- Európa nagy része, illetve Ausztrália és Japán), az érettség szakaszába léptek. Az innováció és az országhatáron kívüli piaci lehetőségek feltárása döntő fontosságú lehet számukra a további növekedés eléréséhez. Ide tartozik Hollandia, Finnország, az Egyesült Királyság, Dánia, Ausztrália, Norvégia, Franciaország, Japán, Belgium, Közép-Európából pedig Csehország.

Kimagaslóan teljesítők – Ezek az országok, mint például Szingapúr, Hong Kong és az Egyesült Államok komoly fejlődést értek el a digitális tranzakciók terén, melyet fenn is tartanak, melyben az igen korszerű infrastruktúrájuk és szofisztikált hazai vásárlók segítik őket. Hogy ebben a kategóriában maradhassanak, ezen országoknak folytatniuk kell a gyors innovációt. Ide sorolták az Index készítői még Svédországot, Svájcot, Dél-Koreát, Írországot, Izraelt, az Egyesült Arab Emirátusokat, Dél-Koreát, Új-Zélandot és Észtországot.

Ugrásra készek – Ezen országok kihívásokkal küzdenek, de az együttesen 2,5 milliárd főt is meghaladó lakosságukkal jelentős fejlődési lehetőséget mutatnak. Indonézia, Oroszország, Nigéria, Egyiptom és Kenya tartozik ebbe a kategóriába. Ebbe a kategóriába esik Magyarország is, valamint Portugália, Törökország, Szaud-Arábia, Olaszország, Görögország is.

Gépek az emberek ellen a jövő munkaerőpiacán
Bármi is a munkája, biztos lehet benne, hogy néhány év vagy évtized múlva a munka egy részét vagy egészét algoritmusok veszik majd át. Legalábbis ez az, amit a közgazdászok jó része állít és egyes esetekben, úgy tűnik, hamarosan meg is valósul.

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo