Lemaradtunk a digitális fejlődésben

Az Európai Unióba tartozó országok lakosai számára a digitális szolgáltatások a mindennapok részévé váltak, napról-napra egyre több és összetettebb szolgáltatások érhetők el online, ezért mind a vállalkozói, mind a lakossági szektorban a szélessávú vezetékes- és mobil internet folyamatos fejlesztése napjaink egyik legfontosabb feladatává nőtte ki magát. Magyarországon a kkv-k bizalmatlanul állnak az informatikai eszközökhöz, így a vállalati szektorban még a lakosságinál is rosszabbul állunk.

Az Európai Bizottság aktuális, a digitális gazdaság és társadalmi fejlettségét mérő felmérése (DESI) szerint az EU országai nagymértékű digitális fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, azonban az élen járó országok és a kevésbé jól teljesítők közötti különbség továbbra is jelentős. A felmérés kitért arra is, hogy az internetforgalom növekedése évente elérheti akár a 20 százalékot (mobil hálózatok esetén a növekedés mértéke évente több, mint 40 százalékos), ezért az internetkapcsolat minőségének javítása nem elegendő. A jövőbeli szükségletek kielégítéséhez, a digitális tartalmak piacának teljes mértékű kihasználásához, valamint a lemaradás csökkentéséhez elengedhetetlenül szükség van további nagyberuházásokra.

Kép:Fotolia

Magyarország a 21. helyen

Az Európai Bizottság március elején kiadott mérőszámai szerint Magyarország 0,46 pontot kapott, amellyel idén a 21. helyet szerezte meg az Uniós tagországok között, miközben az EU osztályzata 0,49-ről 0,52 pontra emelkedett. A növekedés nagymértékben köszönhető annak, hogy míg 2016-ban a magyar internetezők csupán 37 százaléka rendelkezett legalább 30 mbit-et meghaladó sebességű internetkapcsolattal, ez a szám 2017-re 55 százalékra emelkedett.

Big Data: lehetőség vagy veszély?
Az International Data Corporation előrejelzése szerint az üzleti analitikus szolgáltatásokra világszinten elköltött összeg 2018-ra 89,6 milliárd dollárra nőhet a 2014-es 51,6 milliárdról. Vagyis egyre több cégnél egyre több adat keletkezik, amivel valamit kezdeni kell. Az adatboom azonban a lehetőségek mellett új adatkezelési veszélyeket is jelent a cégeknek. A magyar kis- és középvállalatok sem fogják megúszni, hogy áldozzanak erre a területre.
A Bizottság felmérése szerint a magyar emberek 78 százaléka használ internetet, ugyanakkor mindössze 51 százalékuknak van legalább alapfokú digitális képessége, ami alatta van az 56%-os EU-átlagnak. A magyar felhasználók 88 százaléka tájékozódik az interneten, ezzel az aránnyal az ötödik helyet foglaljuk el a listán. A közösségi oldalakat a felhasználók 83 százaléka látogatja rendszeresen, ezzel éllovasok vagyunk az EU-ban. A magyar felhasználók egyelőre bizalmatlanok az online banki ügyintézés és vásárlások terén, így ebben a két szektorban a hazai lemaradás jelentős.

A jelentés szerint a mobil adatszolgáltatásokra vonatkozó előfizetések száma is növekedett: 2013-ban 100 internet felhasználóból 58 használt mobilinternetet, 2016-ra ez a szám elérte a 84-et. Ugyan Magyarországon a tizedik legmagasabb a szélessávú internet elterjedése az Európai Unióban, azonban a mobilnet piacán továbbra is jelentős a lemaradásunk, hiszen 100 felhasználóra csak 43 előfizetés jut, miközben az EU-ban ez a szám 84. Ezzel Magyarország a huszonnyolcadik, utolsó helyen áll ebben a mutatóban.

A hazai kkv-k bizalmatlanul állnak az informatikai eszközökhöz

Az elmúlt három évben az európai vállalkozások egyre növekvő ütemben alkalmaznak digitális technológiákat, a hazai kkv-k közül is egyre többen használják a felhőalapú szolgáltatásokat, az e-számlázást, az elektronikus kereskedelmet. Ennek ellenére a digitális technológiák integráltsága tekintetében csak a 24. helyen állunk a 28-ból. Ennek oka, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások többsége még mindig bizalmatlan az informatikai eszközökkel, az online világgal szemben, így csak korlátozottan használják az ebben rejlő lehetőségeket.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott Modern Vállalkozások Programja a hazai mikro-, kis és középvállalkozásoknak segít a digitális felzárkózásban, növelve versenyképességüket, fokozva hatékonyságukat infokommunikációs eszközök és szolgáltatások beszerzésével. Cél, hogy a program során növekedjen a kkv-k innovatív szemlélete és naprakész üzleti tudása, terjedjen az IKT (infokommunikációs technológiák) eszközök és alkalmazások készségszintű és professzionális használata, vagyis javuljon a vállalkozások képessége az elektronikus gazdaságba történő beilleszkedésre.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo