A fiatalabbaknál ritkábban probléma a technológiai ismeret hiánya, míg az idősebb korosztályoknál ez gyakrabban jellemző. Ezzel párhuzamosan az 50 év felettieknek csak kis hányada számol be arról, hogy a szervezeti kultúra fékezné őket az AI használatában.
A gátló tényezők közt jelentős eltérések vannak foglalkozási csoport szerint is. Az AI-t nem használó önálló értelmiségiek közt a legnagyobb (56 százalék) azok aránya, akik úgy látják, hogy technikai képességeik hiánya gátolja őket az eszköz használatában. Ezzel szemben ez a csoport panaszkodik legkisebb mértékben arra, hogy a mesterséges intelligencia ne segítené munkáját.
Az AI használatát mellőző vállalkozók biztosabbak technikai tudásukat illetően, ám jellemzően (64 százalék) nem látják, hogy az AI hogyan segítené munkájukat. A vállalati vezetők panaszkodtak leginkább a szervezeti kultúra hiányára (13 százalék) és a céges szabályozásra (17 százalék), mint gátló tényezőkre.
Meglepő, hogy az közszférában dolgozó irodai alkalmazottak mindössze 1 százaléka számol be arról, hogy a munkahelyi szabályozás gátja lenne az AI használatának (a versenyszférában 7 százalék), és a szervezeti kultúra fékező hatását is csak 9 százalék említi.
Az AI termelékenységre gyakorolt pozitív hatása szemmel látható. A GKI felmérési eredménye szerint a belső tényezők (technológiai tudás hiánya, bizalmi deficit, az alkalmazási lehetőségek körüli szkepticizmus) gátolják leginkább a mesterséges intelligencia munkahelyi terjedését. Hosszútávon azok a vállalatok, végsősoron pedig azok az országok lesznek versenyképesek, akik képesek az AI-hoz hasonló új technológiák implementációjára. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő képzési struktúra, akár vállalati, akár állami szinten.
