A módszer kétségkívül ötletes volt. A csaló először szert tett több mint két tucat internetes címre, telefonszámmal, amelyek a világcégek neve mellett a „support” vagy a „care” szót tartalmazták, hozzá „eu.com” vagy „de.com” végződéssel.
A fogyasztó, a cím alapján úgy vélte, a vállalkozás ügyfélszolgálatánál van. A csaló a megfelelő cégnévvel be is jelentkezett, közölve, hogy továbbítja a hívást. Meg is tette – de úgy, hogy közbeiktatta az általa bérelt, fizetős számot, amely percenként két svájci frankot hozott a számlájára. A forgalom óriási volt: egy év alatt több, mint 220 000 frankot zsebelt be. Évekig tudta ezt csinálni, mert a hívásokat különböző mobil- és vonalas számok hálózatán át vezette a valódi ügyfélszolgálatig. Gondolt arra is, hogy az interneten vezető helyen jelenjenek meg elérhetőségei.
(Forrás: Neue Zürcher Zeitung)
