A kezdetek
A hazai tulajdonú Skawa Innovation Kft.-t 2008-ban alapította két IT-szakember, Benedek Balázs és Faragó Péter. Itthon már megvalósítottak néhány ötletet, többek között elindítottak és sikerre vittek egy 80.000 távmunkást számláló online távmunkarendszert (otthonrol.hu) és egy weboldalon keresztül működő telefonos szolgáltatást (ingyenhivo.hu), amikor belevágtak a per tárgyát képező weboldalfordító platform, az Easyling fejlesztésébe. A weboldalfordítás attól nehézkes, hogy a fordítók számára valahogyan ki kell nyerni az oldal tartalmát, majd a lefordított tartalmat is tárolni és prezentálni kell. Az Easyling erre az ún. “translation proxy” technológiát fejlesztette ki, azaz a forrásnyelvi tartalmat automatikusan kinyerve, a fordítást a felhőben tárolva, dinamikusan jeleníti meg a - tetszőlegesen - emberi vagy gép által lefordított tartalmat a weboldalon. A későbbi felperes, a Smartling ugyancsak ezt a technológiát alkalmazza, akárcsak még néhány további piaci szereplő.
A negligálástól az idézésig
A Skawa kifejezetten vigyázott arra, hogy megőrizze a függetlenségét. “Azt választottuk, hogy befektetői tőke nélkül próbáljunk piaci részesedést szerezni. Tisztában voltunk azzal, hogy így lassabban növekszik a cég, de a stratégiai döntések területén meg akartuk tartani az önállóságunkat”- mondja Faragó Péter, a cég üzletstratégiai vezetője.
Eközben a Smartling jelentős tőkeinjekcióhoz jutott, összesen 68 millió dollár értékben. A nagy cégek (médiabirodalmak, webáruházak, intézmények) túlnyomó többsége házon kívül, teljes körű szolgáltatást nyújtó fordítóirodákkal végezteti a webes és egyéb fordításokat. A Fortune 500-as cégek fordítási megbízásait kezelő irodák maguk is multinacionális gigacégek ma már. Nyilvánvalóvá vált a technológiai szolgáltatók számára is, hogy a nagy bevételeket az ezekkel a cégekkel való együttműködés jelentheti.
A Smartling eleinte nem igazán vett tudomást az Easylingről, a “két fickóról meg egy kutyáról Budapestről”.A probléma akkor kezdődött, amikor az Easyling egyre jobban megvetette a lábát a nemzetközi piacokon és a Smartling ügyfelei kezdtek átpártolni az Easylinghez. A kockázati tőke biztosította a Smartling számára a marketinghez szükséges pénzt és a gyors ügyfélszerzést, de ezzel együtt megnőtt a cég alkalmazottainak száma, a fenntartási költségek és végeredményben a szolgáltatás költsége is. Az Easyling megoldása viszont ugyanolyan színvonalon, de lényegesen olcsóbban nyújtotta ugyanazt a megoldást.
A helyzet akkor élesedett ki, amikor a Smartling egyik első és legnagyobb ügyfele szolgáltatót váltott és átigazolt az Easylinghez.Hamarosan egy következő konferencián az Easyling standjánál megjelent a futár egy kézbesítendő csomaggal, az idézéssel.
A per tárgya: ahogy tetszik
“Elejétől kezdve meglehetősen mondvacsinált vádak merültek fel, például a vásárlók megtévesztésének szándéka”- mondja Benedek Balázs, technológiai vezető. “A nyelvi szolgáltatók, legyen szó irodáról vagy technológiai szolgáltatókról, gyakran belefoglalják nevükbe a “ling” (linguistics) tagot. A Smartling arra próbált hivatkozni, hogy a névválasztásunkkal össze akartuk zavarni a felhasználókat, hogy a valójában az őket kereső vevőket elhalásszuk. Egy másik vádpont szerint a weboldalunk túlzottan hasonló a Smartling oldalához.”
A vádpontok folyamatosan változtak az öt év során. A feljelentést Bostonban tették meg, így a magyar cég is kénytelen volt amerikai ügyvédet fogadni. Az Easylinget a per során a szellemi tulajdonnal kapcsolatos esetekre specializálódott O’Connell Law Office képviselte. Függetlenül attól, hogy a két ország között nincs jogsegély-megállapodás, az Easylingnek nem volt más választása, mint felvállalni a konfliktust, mivel addigra már számos jelentős amerikai ügyféllel dolgoztak együtt.
Az ügy a sikertelen békéltetést követően a szövetségi bíróság esküdtszéke elé került. A Smartling számára csak az a megoldás lett volna elfogadható, ha az Easyling felhagy üzleti tevékenységével.
Mint a filmeken
A tárgyalásra a tulajdonosok kiutaztak Bostonba, mivel mindkettőjüket a tanúk padjára idézte a felperes és saját ügyvédjük is. “12 esküdt előtt, a Bibliára esküt téve, mindketten közel egy napig válaszoltunk a kérdésekre”- idézi fel az élményt Faragó Péter.
6 tárgyalási nap után az esküdtszék visszavonult tanácskozni, majd végtelennek tűnő
60 órával később megszületett a döntés: “not guilty”, azaz nem bűnös, az összes vádpontban.“Hihetetlen megkönnyebbülést éreztünk, 5 év után pontot tehettünk az ügy végére és mindenki számára bebizonyosodott, hogy igazunk van, semmiféle jogsértést nem követtünk el. Megerősödött a hitünk a jogrendszerben” - mondja Benedek Balázs.
A kivéreztetési stratégia végülis csődött mondott. Faragó szerint a történet bevett gyakorlatnak számít az amerikai piacon, ahol nem automatikus az ügyvédi költségek peres felek közötti megosztása. Magyarországon a felperest mindenben elmarasztaló ítélet után a bíróság az alperes igazolható ügyvédi költségeinek megfizetésére kötelezi a felperest. Éppen ezért indítanak sokszor a tőkeerős nagy cégek teljességgel megalapozatlan, csak a kivéreztetést célzó pereket feltörekvő versenytársaikkal szemben.
A teljes perköltség hozzávetőlegesen 70 millió forintjába került az Easylingnek, de a cég bevételei lehetővé tették ennek finanszírozását. A magyar cég termékét ma már olyan globális fordítócégek használják, mint a Lionbridge, az SDL, a Morningside, vagy az Akorbi. A társaság árbevétele 200 millió forint, nyereségesen működik.
