A GKI Gazdaságkutató Rt. - a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve - negyedévente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. A kutatás során a teljes vállalati kört öt csoportra osztottuk, amelyből most a kereskedelmi cégek felmérésének eredményeit ismertetjük. A 2001 I. negyedéves felmérésünk legfontosabb, összegző eredményei a következők.
2001. I. negyedévében a GKI-Webigen kereskedelmi internet-üzleti indexének értéke 7,3. Mivel az index értéke - 100 és +100 között ingadozhat, ezért a kapott érték enyhe optimizmust mutat. Ugyanakkor az előző negyedéves értékhez képest (-11) már jelentős a növekedés, vagyis a kereskedelmi cégek egyre optimistábbak. A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen kereskedelmi internet-üzleti indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, mely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magába. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak.
A kis- és nagykereskedelmi vállalkozások saját véleményük szerint egyelőre még nem tudják kihasználni az internet adta üzleti lehetőségeket. A jövőre vonatkozó várakozások azonban már sokkal bizakodóbbak, a válaszadók véleménye enyhe optimizmust tükröz. 2000 utolsó negyedévéhez képest a nem hálózatos kereskedelmi cégek optimizmusa növekedett, míg a hálózatban üzemelő cégeké kissé csökkent. Az internet által kínált lehetőségek kihasználása növekedni fog, főleg a nem hálózatos kis- és nagykereskedelmi cégek részéről.
Az internet piacátalakító hatásához a kereskedelmi cégek egyelőre csekély reményt fűznek. A konzervatív vásárlási szokások alapján a pesszimizmus érthető.
A kereskedelmi cégek jelenleg elsősorban kutatásra, adatgyűjtésre, ügyfélkapcsolatra, és levelezésre használják a világhálót. A tevékenységek jól tükrözik, hogy az internet magyarországi üzleti alkalmazása még nem teljes körű, de a vállalkozások egy része már tervezi az internet üzleti célú használatát is.
A logisztikai folyamatok, a beszerzés, az értékesítés, és a bankkapcsolatok internetes alkalmazása egyelőre még kevésbé elterjedt jár, de a tendenciát figyelembe véve a kereskedelmi cégek a világháló ezen tevékenységekre történő felhasználását tervezik.
2000-ben a kis- és nagykereskedelmi vállalkozások beruházási kiadásaik mintegy 4%-át, mintegy 8-9 milliárd Ft-ot fordítottak internetes üzleti fejlesztésre, ami véleményük szerint 2001-ben növekedni fog.
A válaszadó nem hálózatban üzemelő kereskedelmi cégeknél jelenleg átlagosan 2,4 fő felelős az információ technológiáért, míg a kereskedelmi hálózatoknál 3 fő. Ez az érték 12 hónap múlva várhatóan 3,1-re, valamint 4 főre fog emelkedni, ami 25-33%-os növekedést jelent.
Szinte mindegyik hálózatban üzemelő válaszadó kereskedelmi cég jelezte, hogy vásárolt az interneten keresztül elektronikus piactéren. A hazai oldalakat háttérbe szorítva inkább a nemzetközi piactereket részesítették előnyben a hálózatos kereskedelmi cégek.
A hálózatban üzemelő, 3 vagy annál több üzlettel rendelkező kereskedelmi cégek, mintegy 20%-a már kialakította elektronikus kereskedelmi stratégiáját, 66%-a 1-2 éven belül tervezi, 14% pedig nem kíván ilyen jellegű stratégiát felállítani.
A kereskedelmi cégek becsült internetes reklámkiadásainak nagysága 2000-ben elérte az 1,2 milliárd forintot.
Módszertan:
A mintába a KSH adatbázisa alapján leválogatott 20, vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató és 1999-ben 100 millió forintnál nagyobb árbevételt elért kis és nagykereskedelmi cégek kerültek be. A három, vagy annál több üzletet üzemeltető, kereskedelmi hálózatoknak küldött kérdőívben a lényegi hangsúlyt a hálózati jellegből adódó sajátosságokra (raktározás, bonyolultabb készletnyilvántartás, disztribúciós, logisztikai hálózat üzemeltetése, az egységek, beszállítók és központ közötti kapcsolat jellege stb.) helyeztük. A másik csoportba olyan kis- és nagykereskedelmi cégek kerültek, ahol nem a hálózati jellegen van a hangsúly, a telephelyek száma egy vagy kettő (ugyanakkor forgalmuk és árbevételük alapján ők is „nagyobb” vállalatok). A visszaküldési arány eléri a 8-9%-ot, ami megfelel a nyugat-európai hasonló kérdőíves felmérések 5-10%-os arányának. A válaszoló kiskereskedelmi cégek reprezentáltsága az árbevétel alapján 4,5%, míg a nagykereskedelmi cégeknél valamivel nagyobb, 6,3%. Összességében a kereskedelmi szektor 5,6%-os reprezentáltságot mutat.
Gyorsjelentés az internetgazdaságról VI.
Fókuszban: a kereskedelmi hálózatok és cégek (2001. I. negyedév).
Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?
Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!
2025. április 22. 15:30
Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak
Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia
Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak
Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.

Szijjártó Péter nagyon megdicsérte magát az USA vámok felfüggesztése kapcsán, bár semmi köze nem volt hozzá
Szijjártó Péter rettenetesen büszke önmagára.

180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja
A politikusok némelyike felülmúlja a szélkakasokat.