Április vége óta az Apple gépein futó iTunes zenelejátszó programon keresztül érhető el az iTunes Music Store zenebolt, mely minden zenei számból fél perces ingyenes ízelítőt ad, egy teljes szám letöltését pedig 99 centért teszi lehetővé. A cég vezetői arra számítanak, hogy a szolgáltatás nemcsak az iPod zenehallgatásra tervezett kézieszközök, hanem a Macintosh gépek eladásait is növelni fogja. A szolgáltatás a Mac felhasználók tábora mellett a jóval szélesebb windowsos társadalmat is célba veszi: az iTunes Windowson futó változatának kiadását év végére tervezik. Ez drámai fordulatnak számít a cég életében, hisz a Mac számos tulajdonságát eddig szándékosan nem osztották meg a Microsoft-használók világával. A lépéshez nem kis ösztönzést adhatott az, hogy a korábban bevezetett Windows-képes iPodok mára a készülékek eladásának felét képviselik.
A Universal és a Sony már létrehozott egy közös szolgáltatást Pressplay néven, mint ahogy hasonlóképpen az AOL Time Warner, a Bertelsmann (a BMG tulajdonosa), az EMI és a RealNetworks is együttesen indította el a MusicNetet. A MuscicNet estében a havidíj ellenében csak egy számítógépre lehetett zenét letölteni, amely, ha valaki abbahagyta a díjfizetést, nyomtalanul elpárolog a gép memóriájából. A Pressplay bizonyos esetekben azt is megengedi, hogy a letöltött számokat CD-re írják. A két vállalkozás együttműködés helyett eleinte a digitális zeneterjesztés piacának teljes meghódjtására törekedett, aminek következtében végül egyik csoport kínálata sem vonzott elég vásárlót. A múlt év végén kezdték el licencelni saját számait egymásnak, de az eltérő feltételek részben továbbra is megmaradtak: bár a MusicNet is megengedi bizonyos zeneszámok CD-re írását, de hordozható lejátszókra való letöltés továbbra sincs támogatva. A Pressplay az előfizetőinek lehetővé teszi, hogy számokat töltsenek a lejátszóikra, de csak olyanokra, melyek Windows operációs rendszert használnak.
Az Egyesült Államokban eközben a hordozható MP3 lejátszók eladása a 2001-es 724000-ről tavaly 1,6 millióra emelkedett. A fő lemezkiadók eladásai emellett jelentősen visszaestek, a BMG 1400, az EMI 1800, a Sony Music pedig 1000 fővel csökkentette dolgozóinak létszámát. Az átlagos profitráta 5%-ra esett az 1980-as évekbeli 15-20%-hoz képest. Jelenleg az iparban mindenki úgy tartja, hogy az egyetlen megoldás az lesz, ha sikerül egy legális alternatívát létrehozni a KaZaA és hasonló ingyenes zeneterjesztő hálózatokkal szemben. Az utóbbiak, amíg ingyenesek, ezután is nagy konkurenciát jelentenének a zeneiparnak, de a helyzet mégsem olyan kilátástalan. Az ingyenes fájlcserélők egyik közismert hátránya ugyanis, hogy sok fájl vírussal fertőzött, ami egy pénzdíjas forrás esetében nem állhat fenn. A lemezkiadók olyan CD-k kiadását is tervezik, amelyek ugyanazt a számot két változatban tartalmazzák - az egyik CD-lejátszón hallgatható, a másik számítógépen, de az utóbbit nem lehet majd feltölteni a KaZaAra.
Az Apple viszonylag későn kezdett a digitális zeneipar irányában gondolkodni. Először két évvel ezelőtt mellékeltek CD-írót alapfelszerelésként gépeikhez és ugyanekkor vezették be iTunes zenehallgató szoftverüket. Az iPod zenelejátszó kézieszköz közel egymillió példányban kelt el, viszonylag magas, 300 dolláros ára ellenére. A most induló iTunes-on megvásárolható zenei számok AAC formátumban lesznek letölthetők, ami a magas adatsűrűség mellett átalakított MP3 fájloknál is jobb minőségű, amellett, hogy kevesebb helyet foglal el azoknál, ígéri az Apple. A számokat korlátlan számban lehet majd CD-re írni és akárhány iPodra le lehet tölteni. A zene tehát a saját tulajdonába kerül annak, aki fizet érte, de további terjesztése többféleképpen is korlátozva lesz. Az iTunes zenelejátszó egy számlistát vagy albumot tízszer enged CD-re írni, a további másolásokhoz a számok sorrendjének kézi átállítására lesz szükség. Ezenkívül minden számba be lesz építve egy digitális kulcs, amely megakadályozza, hogy háromnál több számítógépen játsszák le, mint ahogy az on-line terjesztést is lehetetlenné teszi. A fejlesztők azt is ígérik, hogy az AAC fájlt csak jelentős minőségvesztés árán lehet majd MP3-ba átkódolni.
Az iTunes Music Store először kétszázezer számból álló választékot fog kínálni, a kiadóknak 65 centet engedve át egy dal árából. Az Apple szándékai szerint végül több millió lenne a forgalmazott dalok száma és olyan régi zenék is bekerülnének a kínálatba, amelyek eddig CD-n sem jelentek meg. Steve Jobs, a cég elnök-vezérigazgatója szerint azzal, hogy a vásárlók egyes számokat tölthetnek le maguknak, a zenei album mint terjesztési egység kora leáldozott és helyét átveszi az egyénileg összeállított számlista. Ettől várhatóan a lemezcégek eladásai rövidtávon csökkenni fognak, de ugyanúgy a művészek egy része is fenntartásokat fogalmaz meg az új modellel szemben, mondván, hogy egy album anyaga megbonthatatlan egységet alkot. Abban egyetértés van, hogy ha a hangsúly valóban az egyes számok felé fog tolódni, az az egész zeneipar szerkezetét átalakíthatja.
Az Apple mintájára a Windows-alapú PC-kre épülő zeneterjesztők, mint a MusicNet és a Rhapsody is hasonló szolgáltatásokat fognak elindítani. A modell kritikusai szerint az Apple kihagy egy fontos tényezőt a számításból: a Rhapsody látogatóinak mintegy 72%-a nem tölt le zenét a saját gépére, hanem streamingeli, vagyis egyenes adásban hallgatja azt. Így egy kétszáz tételből álló számlistát mindössze 9,95 dollárért hallgathatunk egy hónapon keresztül, míg az iTunes esetében ez közel kétszáz dollárra emelkedne.
Az Apple azért tart ki mégis a letöltési rendszer mellett, mert azt reméli, hogy számítógép-eladásai ettől új lendületet kaphatnak. Az Apple részesedése az asztali számítógépek piacán Amerikában kevesebb, mint 5%, világszerte pedig 3% alatt van. A cég a legfrissebb termékével, az iPod kézieszközzel a szórakoztató elektronika területére lépett, olyan új ellenfelek közt találva magát, mint a Sony és a Matsushita. A kisebb előállítási költség ellenére az Apple egy iPodon majdnem annyit nyer, mint egy asztali számítógép eladásával. Az is szép kilátásokat sejtet az Apple számára, hogy az AOL tervbe vette, hogy az iTunessal fogja felváltani saját zenekezelő szoftverét. Egy egyből 26 milliósra növelné az Apple szolgáltatás felhasználói körét, egy csapásra a világ legnagyobb on-line zenekereskedőjévé téve a céget.
A Fortune nyomán
A Universal és a Sony már létrehozott egy közös szolgáltatást Pressplay néven, mint ahogy hasonlóképpen az AOL Time Warner, a Bertelsmann (a BMG tulajdonosa), az EMI és a RealNetworks is együttesen indította el a MusicNetet. A MuscicNet estében a havidíj ellenében csak egy számítógépre lehetett zenét letölteni, amely, ha valaki abbahagyta a díjfizetést, nyomtalanul elpárolog a gép memóriájából. A Pressplay bizonyos esetekben azt is megengedi, hogy a letöltött számokat CD-re írják. A két vállalkozás együttműködés helyett eleinte a digitális zeneterjesztés piacának teljes meghódjtására törekedett, aminek következtében végül egyik csoport kínálata sem vonzott elég vásárlót. A múlt év végén kezdték el licencelni saját számait egymásnak, de az eltérő feltételek részben továbbra is megmaradtak: bár a MusicNet is megengedi bizonyos zeneszámok CD-re írását, de hordozható lejátszókra való letöltés továbbra sincs támogatva. A Pressplay az előfizetőinek lehetővé teszi, hogy számokat töltsenek a lejátszóikra, de csak olyanokra, melyek Windows operációs rendszert használnak.
Az Egyesült Államokban eközben a hordozható MP3 lejátszók eladása a 2001-es 724000-ről tavaly 1,6 millióra emelkedett. A fő lemezkiadók eladásai emellett jelentősen visszaestek, a BMG 1400, az EMI 1800, a Sony Music pedig 1000 fővel csökkentette dolgozóinak létszámát. Az átlagos profitráta 5%-ra esett az 1980-as évekbeli 15-20%-hoz képest. Jelenleg az iparban mindenki úgy tartja, hogy az egyetlen megoldás az lesz, ha sikerül egy legális alternatívát létrehozni a KaZaA és hasonló ingyenes zeneterjesztő hálózatokkal szemben. Az utóbbiak, amíg ingyenesek, ezután is nagy konkurenciát jelentenének a zeneiparnak, de a helyzet mégsem olyan kilátástalan. Az ingyenes fájlcserélők egyik közismert hátránya ugyanis, hogy sok fájl vírussal fertőzött, ami egy pénzdíjas forrás esetében nem állhat fenn. A lemezkiadók olyan CD-k kiadását is tervezik, amelyek ugyanazt a számot két változatban tartalmazzák - az egyik CD-lejátszón hallgatható, a másik számítógépen, de az utóbbit nem lehet majd feltölteni a KaZaAra.
Az Apple viszonylag későn kezdett a digitális zeneipar irányában gondolkodni. Először két évvel ezelőtt mellékeltek CD-írót alapfelszerelésként gépeikhez és ugyanekkor vezették be iTunes zenehallgató szoftverüket. Az iPod zenelejátszó kézieszköz közel egymillió példányban kelt el, viszonylag magas, 300 dolláros ára ellenére. A most induló iTunes-on megvásárolható zenei számok AAC formátumban lesznek letölthetők, ami a magas adatsűrűség mellett átalakított MP3 fájloknál is jobb minőségű, amellett, hogy kevesebb helyet foglal el azoknál, ígéri az Apple. A számokat korlátlan számban lehet majd CD-re írni és akárhány iPodra le lehet tölteni. A zene tehát a saját tulajdonába kerül annak, aki fizet érte, de további terjesztése többféleképpen is korlátozva lesz. Az iTunes zenelejátszó egy számlistát vagy albumot tízszer enged CD-re írni, a további másolásokhoz a számok sorrendjének kézi átállítására lesz szükség. Ezenkívül minden számba be lesz építve egy digitális kulcs, amely megakadályozza, hogy háromnál több számítógépen játsszák le, mint ahogy az on-line terjesztést is lehetetlenné teszi. A fejlesztők azt is ígérik, hogy az AAC fájlt csak jelentős minőségvesztés árán lehet majd MP3-ba átkódolni.
Az iTunes Music Store először kétszázezer számból álló választékot fog kínálni, a kiadóknak 65 centet engedve át egy dal árából. Az Apple szándékai szerint végül több millió lenne a forgalmazott dalok száma és olyan régi zenék is bekerülnének a kínálatba, amelyek eddig CD-n sem jelentek meg. Steve Jobs, a cég elnök-vezérigazgatója szerint azzal, hogy a vásárlók egyes számokat tölthetnek le maguknak, a zenei album mint terjesztési egység kora leáldozott és helyét átveszi az egyénileg összeállított számlista. Ettől várhatóan a lemezcégek eladásai rövidtávon csökkenni fognak, de ugyanúgy a művészek egy része is fenntartásokat fogalmaz meg az új modellel szemben, mondván, hogy egy album anyaga megbonthatatlan egységet alkot. Abban egyetértés van, hogy ha a hangsúly valóban az egyes számok felé fog tolódni, az az egész zeneipar szerkezetét átalakíthatja.
Az Apple mintájára a Windows-alapú PC-kre épülő zeneterjesztők, mint a MusicNet és a Rhapsody is hasonló szolgáltatásokat fognak elindítani. A modell kritikusai szerint az Apple kihagy egy fontos tényezőt a számításból: a Rhapsody látogatóinak mintegy 72%-a nem tölt le zenét a saját gépére, hanem streamingeli, vagyis egyenes adásban hallgatja azt. Így egy kétszáz tételből álló számlistát mindössze 9,95 dollárért hallgathatunk egy hónapon keresztül, míg az iTunes esetében ez közel kétszáz dollárra emelkedne.
Az Apple azért tart ki mégis a letöltési rendszer mellett, mert azt reméli, hogy számítógép-eladásai ettől új lendületet kaphatnak. Az Apple részesedése az asztali számítógépek piacán Amerikában kevesebb, mint 5%, világszerte pedig 3% alatt van. A cég a legfrissebb termékével, az iPod kézieszközzel a szórakoztató elektronika területére lépett, olyan új ellenfelek közt találva magát, mint a Sony és a Matsushita. A kisebb előállítási költség ellenére az Apple egy iPodon majdnem annyit nyer, mint egy asztali számítógép eladásával. Az is szép kilátásokat sejtet az Apple számára, hogy az AOL tervbe vette, hogy az iTunessal fogja felváltani saját zenekezelő szoftverét. Egy egyből 26 milliósra növelné az Apple szolgáltatás felhasználói körét, egy csapásra a világ legnagyobb on-line zenekereskedőjévé téve a céget.
A Fortune nyomán