A NetSurvey Internetkutató Intézet évente végzi el az „iBasic” kutatást az ország informatikai ellátottságáról, az Internet használat jellemzőiről, illetve a világhálót nem használók attitűdjeiről. A kutatás célja, hogy segítsék az internetes gazdaságban tevékenykedő vállalatok kereskedelmi és marketing döntéseit, azáltal, hogy naprakész képet kaphatnak a célcsoportjuk szokásairól, jövőbeli terveikről – hangzott el a mai tájékoztatón.
A kutatás három csoportban – lakosság kis- és középvállalkozások, és közigazgatás - vizsgálta az internetezők szokásait. Ezekben a szektorokban egy év alatt összesen 24 százalékkal nőtt az internethez hozzáférők száma.
Csökkenő árak, bővülő tartalom
A lakosság körében végzett 2500 fős reprezentatív minta személyes megkérdezése alapján kiderült, hogy a legdinamikusabban a világhálót az otthonukban használók köre bővült. Egy év alatt 70 százalékkal közel 500 ezerre nőtt azoknak a 15 éven felüli lakosoknak a száma, akik rendelkeznek Internet hozzáféréssel saját lakásukban. Ezzel az internetes hozzáférés hely szerinti megoszlásában a munkahelyek és iskolák eddigi vezető szerepe megszűnni látszik, bár az adatokat némileg torzítja, hogy a vizsgálatban nem háztartások szerepeltek. Az egy lakásra jutó Internet hozzáférés száma már valószínűleg nem mutatna ilyen éles növekedést.
A bővülés oka egyértelműen a csökkenő költségszint és az újabb speciális tartalomszolgáltatók megjelenése – válaszolta kérdésünkre Bokker Sándor a Netsurvey ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor vizsgálat elvégzésének időpontjában a távközlési liberalizációból fakadó verseny hatása még nem volt érzékelhető, csak „elméletileg” várható.
böngésző lakosság
Az Internet legintenzívebb használói azok közül kerülnek ki, akik otthonukban hozzáférnek a hálózathoz – derül ki a kutatásból. A kör tagjainak háromnegyede hetenként átlagosan legalább három órát tölt a neten, szemben azzal, hogy az összes megkérdezettnek csak 58 százalékára jellemző, hogy legalább ennyi időt internetezik. Az európai átlaghoz azonban, ahol napi 50-60 perc az átlagosan internetezéssel eltöltött idő, a magyar eredmény még mindig csekély.
A lakosság elsősorban böngészésre, keresésre és e-mailezésre használja a Web-et, és a megkérdezetteknek csak kis hányada veszi igénybe munkavégzésre, vagy bizonyos termékinformációk megszerzésére.
A tehetősebbek passziója
Nemcsak a legtöbb időt, de a legtöbb interneten elérhető szolgáltatást is az otthoni internetezők veszik igénybe. Ők a legnyitottabbak az elektronikus bankolásra, az online vásárlásra, vagy az információk neten való beszerzésére. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy ez a réteg ma még Magyarországon nem tekinthető reprezentatív körnek, abban a tekintetben, hogy az átlagnál előnyösebb a vagyoni helyzetük, magasabb az iskolai végzettségük, és a háztartásban valószínűleg megtalálható a fiatalabb korosztály képviselője is.
Számítógépben már nincs hiány
Az 5-50 főt foglalkoztató kkv körben készített 1024 telefonos interjú (a ksh adatai szerint összesen 38 ezer vállalkozás sorolható ide) alapján a szféra informatikai helyzete jó. 90 százalékuk rendelkezik számítógéppel, egyharmaduknál egy, több mint 35 százalékuknál 2-4 gép és 30 százalék körül van azoknak a cégeknek a száma, ahol öt, vagy annál több PC van.
A kkv-k nem e-üzletelnek
A cégméret, település jellege és ágazat szerint reprezentatív mintának csak 43 százaléka rendelkezik Internet kapcsolattal, és további 11 százalék (minden ötödik megkérdezett vállalkozás) idén tervezi bevezetni. A már netezők elsősorban a marketing célú weboldalas megjelenésre használják a világhálót, és csak kevesebb, mint egyharmaduk használja üzleti céljaira. A megkérdezett kkv-k leggyakrabban – a lakossági felhasználók szokásaival egyezően – böngészésre használják az Internet oldalait, és csak kevesen említették az üzleti kapcsolattartást, reklám és marketing lehetőségeket, e-beszerzést, vagy az ügyfélszolgálat – humán politika területét.
A Web-hez való hozzáférést nem tervezők közel háromnegyede azzal indokolja döntését, hogy nincs rá szüksége. Jelentős volt még a megfelelő feltételek hiányát és a túl magas árat említők száma is.
Fejlődő közigazgatás
Az iBasic harmadik kutatási csoportjában feltárták, hogy a 20 ezer lakosnál nagyobb városok közigazgatási intézményeiben az informatika gyorsan fejlődött az elmúlt években. A négy megye nyolc városában – köztük Budapesten - elvégzett 40 mélyinterjú alapján a Netsurvey kutatói megállapították, hogy a munkához szükséges számítógépek többnyire rendelkezésre állnak, és a belső információáramlás és nyilvántartás már hatékonyan működik. Az önkormányzatok az internetet elsősorban pályázat figyelésre és információ gyűjtésére használják. A kutatók az egészségügyben tapasztalták a legnagyobb lemaradást, aminek okát a központi stratégia hiányában látják. A legmodernebb informatikai szemlélet az iskolákban volt tapasztalható – mondja Bokker Sándor. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutatott, hogy a közigazgatási intézmények és az állampolgárok kapcsolatában az online ügyintézés még csak a kezdeti lépéseknél tart, és az önkormányzati döntéshozóknak egyértelműen aza véleményük, hogy az e-ügyintézést addig nem is érdemes fejleszteni, amíg a lakosság részéről nem mutatkozik rá igény, illetve nincs meg a megfelelő infrastruktúra és informatikai képzettség. A szakértő szerint a közigazgatási szféra Internet használatát a lapos szervezeti felépítés, a kevésbé bürokratikus rendszer, és a személyes vezetői elkötelezettség befolyásolják leginkább.
A 2002. februári adatok alapján a Netsurvey szakértői évvégére 20 százalékos Internet penetrációt várnak a 15 év feletti lakosság körében. Ahogy ez a szám eléri a 25 százalékot, akár az interneten való kutatás is realitássá válhat - vélekednek a közvéleménykutatók.