Az elmúlt pár hónap során a PSD2-t az elemzők és a média gyakran illették az „úttörő” és „áttörést hozó” jelzőkkel széleskörű és visszafordíthatatlan változásokra célozva a pénzügyi piacon. Mennyire reálisak ezek az előrejelzések? Valóban veszélyben vannak a hagyományos bankok? Készen állnak az ügyfelek a változásra, és vajon értik, hogyan válhat előnyükre adataik megosztása harmadik féllel? Mire számíthatunk január 13. után?
A Deloitte két független felmérést végzett, hogy megtudja, hogyan készül a banki világ az új „nyitott banki” korszak eljövetelére.
A kelet-közép-európai bankok jellemzően kevésbé agresszív PSD2 stratégiát folytatnak, mint nyugat-európai társaik.
A nyugat-európai bankok nagy része minél nagyobb piaci részesedést igyekszik szerezni.
A lakossági banki, pénzforgalmi szolgáltatások és hitelezés terén újdonság, hogy a bankok a fintech cégekkel való társulást fontolgatják.Mind a közép- és kelet-európai, mind a nyugat-európai bankok a PSD2 legnagyobb hatását a lakossági és kkv banki szolgáltatások terén várják, legnagyobb lehetőségként a pénzforgalmi szolgáltatások és hitelezés területére tekintenek.
A bankok látják a lehetőségeket a PSD2-ben, de egyúttal tisztában vannak annak az üzleti modelljeiket fenyegető kockázataival is.
Míg a KKE bankokat jobban aggasztják a fintech szereplők, a nyugat-európai társaik szerint a legnagyobb bankok akár még profitálhatnak is a PSD2-ből. Többek szerint az új digitális bankok szintén veszélyforrásnak számítanak, de meglepő módon a BigTech cégek, mint a Google és az Amazon egyelőre nem minősülnek komoly versenytársnak, annak ellenére, hogy minden bizonnyal képesek lennének felforgatni a pénzforgalmi piacot.
A nagy nyugat-európai bankok jellemzően előrébb járnak a PSD2 programok megvalósításában, mint közép- és kelet-európai társaik. A legtöbb figyelmet eddig inkább a jogszabályi megfelelésnek szentelték a piaci stratégiák helyett. A KKE országok között is vannak komoly különbségek, részben a változó ütemű törvényhozási folyamatoknak köszönhetően – egyes országokban a PSD2 egészen 2018 közepéig vagy végéig várat magára, ami zsúfolt 2018-as évet jelent a régió bankjai számára.
A legtöbb KKE ügyfél még mindig több banki csatornát használ, a digitális csatornák felé való eltolódás ellenére.A KKE régió két jól elkülöníthető csoportra bomlik: míg Romániában és Bulgáriában 20% alatt marad a digitális banki csatornák aránya, a digitálisan fejlettebb piacokon, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország, ez az arány a 70%-ot is eléri.
A PSD2 szélesebb körű sikeréhez szükség van arra, hogy az ügyfelek elfogadják az új lehetőségeket, és hajlandóak legyenek számlaadataikat más felekkel megosztani. Annak ellenére, hogy a KKE-i országok banki ügyfeleinek 26%-a jelezte, hogy új online szolgáltatások érdekében hajlandó lenne számlaadatait más bankkal megosztani, a nyílt bankolás és annak előnyei még nem ismertek az átlagos ügyfelek számára a régióban.
A PSD2 egyértelműen áttörési lehetőséget jelent, de a piaci bevezetés hosszadalmas folyamat lesz: a legtöbb közép- és kelet-európai és nyugat-európai bank a legnagyobb hatásra a bevezetéstől számított 1– 3 éven belül számít.
„Meglátásunk szerint a PSD2 nem robbanásszerű, inkább fokozatos változásokat hozhat a pénzügyi szolgáltatási szektorban, ugyanakkor ezek a változások visszafordíthatatlanok lesznek. Aki az új szabályozás által kínált piaci lehetőségeket ki akarja használni, annak bizalmat és tudatosságot kell építenie az ügyfelek körében” – mondta Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézetekért felelős vezetője.
