Az Európai Bizottság tavaly december közepén hozta nyilvánosságra a 2011-2015-ös időszakra vonatkozó elektronikus kormányzati akciótervét, amelynek prioritásai között szerepel a közszféra hatékonysága és eredményessége, az elektronikus beszerzések, a pályázatok gyorsabb elbírálása, az adminisztratív terhek csökkentése, a „zöld" kormányzat. Tehát az önkormányzatok informatikai feladatai is egyre fontosabbakká válnak az uniós szinten prioritásnak számító e-kormányzati fejlesztés részeként, beruházásokra, a rendszerek átláthatóvá tételére lesz szükség, s a honlapok fejlesztése, az elektronikus ügyintézés támogatása mellett a saját működésüket támogató informatikai háttér tekintetében is speciális feladatokkal szembesülnek.
Az e-önkormányzat fejlesztése a szolgáltató állam koncepciójának kulcsfontosságú eleme. A rendszer három fő részből áll: az információszerzést, tájékozódást, ügyintézést kiszolgáló „front office"-ból - vagyis internetes felületből -, másrészt a faliújság, hírlevél, határidőnapló és elektronikus tananyag-szolgáltató szerepét ellátó „back office" modulból - vagyis intranetportálból -, valamint az ezeket kiszolgáló háttér-infrastruktúrából. A rendszer magjától távolodva elérkezünk az önkormányzati ügyfelekig, akik elektronikusan lépnek kapcsolatba az önkormányzattal.
A leginkább szem előtt lévő helyhatósági informatikai feladat a közérdekű adatok megjelenítésére és ügyintézésre egyaránt alkalmas önkormányzati honlap üzemeltetése. A GKIeNet 2009 nyarán készült felmérése szerint a hazai önkormányzatok 72 százaléka rendelkezett saját honlappal, köztük szinte minden nagyközség, ami azt jelzi, hogy Magyarország közigazgatása nincs elmaradva az e-kormányzati fejlesztések terén. A honlapot üzemeltető hivataloknak csak az egy százalékában van azonban lehetőség teljes körű online ügyintézésre, leggyakrabban az adózáshoz kapcsolódó területen. S bár a felmérések többsége szép fejlődést mutat e téren, az ITTK szakértői figyelmeztetnek: ezek a kutatások többségükben az ügyféloldali szolgáltatásokat nézik a szolgáltatói oldal fejlettségét figyelmen kívül hagyva.
Pedig az önkormányzat által ellátandó informatikai feladatok ennél sokrétűbbek. Saját gazdálkodásuk kezelése, az ehhez kapcsolódó szám- és könyvviteli munka mellett az önkormányzati testület tevékenységének segítése, a szociális-igazgatási feladatok ellátásának támogatása, a helyi rendeletek tárolása, az adatok publikálása mind-mind speciális informatikai hátteret igénylő tevékenység Varga Zsigmond, az SAP államigazgatási szakértője szerint. Nagyobb önkormányzatok esetében ehhez jön még a városüzemeltetési holdingok, közműcégek fenntartása, amely a normál cégstruktúrához hasonló működési módot igényel.
Bár elvileg most is minden önkormányzatnak van informatikai stratégiája, ezek gyakran csak mutatóba készültek, részlegesek, nem kellően átgondoltak. A feladatok korántsem vegytiszták, ráadásul a kormányváltás után az önkormányzati informatikai kérdéseket is érintő áthangolás történt, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy a korábban a modernizációs elképzelések alapját jelentő alkalmazásszolgáltató központok (ASP) létrehozásáról szóló pályázatokat visszavonták. A mostani - elsősorban a kormányhivatalok informatikai fejlesztésére, az igazgatási feladatok rendbetételére koncentráló - kormányzati döntés értelmében nem valósulnak meg az eredetileg kialakítani tervezett, regionális szinten központosított kiszolgáló háttérintézmények. Bár így a kis önkormányzatoknak is maguknak kell majd gondoskodniuk a szükséges hardver- és szoftvereszközökről, és az adatok összefogása is nehézkesebb marad, Varga Zsigmond szerint ennek ellenére jó, hogy nem valósul meg a hét párhuzamos fejlesztés. Az önkormányzatok, ahogy eddig is, ezután is megbirkóznak a feladatokkal maguk.
Honlapszintek
A honlapokon igénybe vehető funkciók alapján négy, egymásra épülő szint különböztethető meg:
- az oldal csak információt szolgáltat,
- interakcióra - kapcsolatteremtésre - is lehetőséget ad,
- van mód van kétoldalú interakcióra is,
- tranzakcióra is lehetőség van.