A Magyar Infokommunikációs Jelentés szerint a költségvetési szférában legmagasabb Internet-penetrációval az általános központi közigazgatási intézmények jellemezhetők (94%). A minisztériumok, nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, egészségbiztosítási pénztárak, APEH igazgatóságok stratégiai szerepet töltenek be az államigazgatásban, és ennek megfelelően átlag feletti fejlettségű informatikai infrastruktúrával jellemezhetők. Sőt legnagyobb részük már létrehozta webes jelenlétét is, illetve a több telephelyes intézményi hálózat miatt a belső kommunikáció egyre fontosabb eszköze az elektronikus levelezés.

Az általános önkormányzati közigazgatás intézményei (megyei, települési, kisebbségi és egyéb önkormányzatok) és az „egyéb közigazgatási” szféra (pl. tudományos intézetek, üzleti élet szabályozását végző intézmények, stb.), valamint az állami vagy önkormányzati közpénzekből gazdálkodó sporttal, kultúrával és szórakozással foglalkozó szervezetek a központi államigazgatási intézményeknél lényegesen alacsonyabb, de relatívan még mindig magas, 60-70%-os internet-penetrációs szinttel jellemezhetők.

Az oktatási szférában a felsőfokú oktatást végző intézmények mindegyike rendelkezik internet-hozzáféréssel; de a Sulinet programnak köszönhetően tízből kilenc középfokú tanintézményben is biztosan található internet. A középfokú oktatásban mindössze néhány szakiskola (pl. háziasszony-képző szakiskola) nem fér hozzá a világhálóhoz. Az alapfokú oktatási intézmények (általános iskolák, óvodák, zeneiskolák) ellátottsága már nem ilyen rózsás: csak minden második csatlakozik a világhálóra. A BellResearch elemzői szerint azonban az ide sorolt általános iskolák és az „egyéb” alapfokú oktatási-nevelési intézmények - óvodák, zeneiskolák - között jelentős különbség van: az általános iskolák háromnegyede, míg az „egyéb” alapfokú oktatást-nevelést végző szervezetek csupán harmada rendelkezik Internet-kapcsolattal.

Az egészségügyi szférában a fekvőbeteg-ellátást végző intézmények, vagyis a kórházak 91%-a rendelkezik Internettel, amelyet elsősorban az orvosok külföldi társintézményekkel, oktatási intézményekkel, tudományos laboratóriumokkal és könyvtárakkal való kapcsolattartása indokol. A járóbeteg-ellátást végző intézményeknek azonban mindössze egyharmada rendelkezik Internet-kapcsolattal, vagyis még igen távolinak tűnik a rendelésekre való távoli bejelentkezés lehetősége. Legalacsonyabb penetrációs mutatóval a szociális ellátás intézményei jellemezhetők, hiszen egyrészt a tevékenység jellege miatt általában itt van a legkisebb szükség a Világháló elérésére, másrészt ez a költségvetési ágazat számít az egyik leginkább forráshiányosnak.
Valamennyi vizsgált költségvetési ágazatnál a BellResearch elemzői azt tapasztalták, hogy a létszámmal egyenes arányban nő az Internet-penetráció. Leginkább az oktatás és egészségügy szegmenseiben erős ez az összefüggés, hiszen itt mutatható ki a legnagyobb mértékű eltérés a legkisebb és legnagyobb létszám-kategória csoportok Internet-ellátottsága között.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés szerint az 1-9 fős költségvetési intézmények 38%-a rendelkezik Internet-eléréssel, a 10-19 fős szervezetek 48%-a, a 20-49 fős szervezetek 65%-a, az 50-99 fős szervezetek 77%-a, a 100 vagy több főt foglalkoztató intézmények körében pedig 91% fér hozzá a világhálóhoz. A BellResearch és Think Consulting becslései szerint az összes magyarországi Internettel rendelkező költségvetési intézmény - kb. 8400 db - kb. 2/3-át az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató intézmények képezik; ami előre vetíti a kapcsolt vonali hozzáférések nagy arányú elterjedtségét.