Az incidensek túlnyomó többsége (72 százaléka) közepes súlyosságú volt. Ez azt jelenti, hogy ha a szolgáltatás nem észlelte volna ezeket a fenyegetéseket, azok hatással lettek volna az eszközök teljesítményére, vagy az adatokkal való visszaéléshez vezettek volna.
Egyre komplexebb támadások
A kibertámadások egyre komplexebbek, és olyan technikákat alkalmaznak, amelyek kijátsszák a védelmet, hogy a biztonsági megoldások ne vegyék észre őket. Az ilyen fenyegetések észleléséhez és megelőzéséhez tapasztalt fenyegetésvadászok szükségesek, akik már azelőtt felfedezik a gyanús műveleteket, hogy azok kárt okoznának a vállalatnak. A Kaspersky az MDR-szolgáltatásán keresztül felfedett, 2020. negyedik negyedévi névtelenített ügyfélesetek elemzésével arra kereste a választ, hogy mennyire voltak elterjedtek és súlyosak a megoldott incidensek.
A kutatás feltárta, hogy a tömegmédia és a közlekedési szektor kivételével szinte minden iparágban történtek nagyon súlyos incidensek az elemzett időszakban. A kritikus incidensek legtöbbször a közszektorban (az összes súlyos incidens 41 százalékát itt fedezték fel), az informatikai szektorban (15 százalék) és a pénzügyi szektorban (13 százalék) működő szervezeteket érintették.
E kritikus incidensek csaknem harmada (30 százaléka) ember által vezérelt, célzott támadás volt. A nagyon súlyos incidensek közel negyedét (23 százalékát) nagy hatással járó malware-járványnak minősítették, amibe a zsarolóvírusok is beleértendők. Az esetek 9 százalékában a kiberbűnözők pszichológiai manipulációs technikák alkalmazásával szereztek hozzáférést a vállalatok informatikai infrastruktúrájához.
A szervezetek felkészültek
A Kaspersky szakemberei azt is megfigyelték, hogy a mostani APT-ket jellemzően korábbi fejlett támadások artifaktjaival együtt észlelték, ami arra enged következtetni, hogy ha egy szervezet reagál egy kifinomult fenyegetésre, akkor gyakorta éri újabb támadás, mégpedig nagy valószínűsséggel ugyanazon támadó által. Az APT-ket elszenvedő szervezeteknél a szakemberek továbbá sokszor fedeztek fel offenzív magatartás – pl. red teaming – szimulálására utaló jeleket, vagy pedig azt, hogy kifinomult támadás szimulálásával mérték fel a vállalat üzembiztonsági védelmi szintjét.A tanulmányunk megállapította, hogy a célzott támadások meglehetősen gyakoriak: a szervezetek több mint egynegyede (27 százaléka) találkozott velük. A jó hír az, hogy az ilyen incidenseket nagy valószínűséggel elszenvedő szervezetek ismerik a kockázatokat, és felkészültek rájuk. Ezek a szervezetek olyan szolgáltatásokat használnak, amelyek segítenek a védekezőképességük felmérésében (pl. red teaming), valamint olyan szakemberektől kérnek segítséget, akik képesek megállítani a bűnözőket– fejtette ki Gleb Gricsaj, a Kaspersky biztonsági szolgáltatásokkal foglalkozó részlegének vezetője.
