A projekt célja a magyar felsőoktatásban általánosan bevezethető e-learning tananyag kifejlesztése volt. Ennek megfelelően a Coedu rendszerét fejlesztő Mimóza Kft, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszéke és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete munkatársaiból álló konzorcium egy saját fejlesztésű, felsőoktatás specifikus e-learning módszertanra alapozva 24 szemeszternyi tananyagot készített el, melyben a felsőoktatás számtalan területe helyet kapott a társadalomtudományoktól a természettudományokig, a tárgyi tudást igénylő tantárgyaktól a képességközpontúakig.

A módszertan célcsoportjaként a fejlesztők a „screenagereket” határozták meg. Ezek azok a fiatalok, akik alapvetően jó technikai ellátottságokkal rendelkeznek, és szocializációjukban egyre természetesebb a különböző elektronikus forrásokból („képernyőkből”) érkező információk befogadása. A projektcsapat kiemelten kezelte a tanulási folyamat eredményességét mérő és értékelő rendszer kialakítását, ennek megfelelően lehetőség van az megszerzett tudás kontrollálására. Hasonlóképpen nagy hangsúlyt fektettek a tanulást segítő programelemek megtervezésére, így tekintélyes audiovizuális és animációs bázis egészíti ki a szöveges anyagot. Figyelmet fordítottak a tanulási folyamat adminisztrációjának területére, valamint az e-learning rendszerek kialakításának és működtetésének technológiai és gazdasági kérdéseire is, így az előadók többször is aláhúzták, hogy az általuk fejlesztett összes tananyag bármilyen rendszerre telepíthető, non-profit, oktatási célra szabadon felhasználható, lefordítható, módosítható, fejleszthető, amennyiben az eredmények is hasonló módon hozzáférhetők lesznek.

Az „egyetemi e-learning” használhatóságát illetően egy screenager tesztcsoport körében végzett felmérés is alátámasztotta, hogy az e-learning nem képes átvenni a jelenléti oktatás szerepét, azonban jó kiegészítője lehet az óralátogatásoknak. A beérkezett válaszok rámutattak arra, hogy az e-learning rendszerek önellenőrző funkciója nem ad olyan mértékű motivációt, mint egy hagyományos egyetemi vizsgahelyzet. A válaszadók emellett kiemelték az iskola szocializációs funkcióját, az egyes tárgyakhoz elengedhetetlen társas gyakorlatokat, amit egy elektronikus tananyag nem képes nyújtani. Ugyanakkor az e-learning előnyei között említették, hogy a témába vágó, tananyag által felkínált linkek kiküszöbölik az interneten való hosszas böngészést, vagyis az e-learning segítségével a hallgatók egy „rendezett internetet” is kapnak. Szintén az e-learning javára írták, hogy képes megteremteni a hidat a könyv tekintélye és az internet tekintélytelensége, könnyedsége között.