Sokan azonban amiatt aggódnak, hogy a személyes adataik nincsenek biztonságban a nagy tech cégeknél, miután azokat újabb és újabb módszerekkel halásszák el tőlük. Mit gondol erről? S mi a garancia arra, hogy nem fordul elő többé, hogy egy techcég lehallgatja az ügyfeleit?
A digitalizáció révén sokkal több támadásnak is ki vagyunk téve. Fontos a kiberbiztonság egy olyan időszakban, amikor milliók rendezkednek be otthoni munkára és távtanulásra. Bizalmas információk cserélnek gazdát tömegével emailen és különböző csoportmunka-alkalmazásokon keresztül, a kiberbűnözők pedig terített asztalként tekintenek erre a mérhetetlen adatforgalomra és kihasználják az emberek híréhségét.
Egy magánszemély és egy cég adata is biztonságosabb helyen van a felhőben. Ami a bizalmatlanság csökkenését illeti, ebben nagyon nagy szerepe van annak, hogy a biztonság terén nem voltak nagy és hangos hazai botrányok, nem voltak nagy leállások, vagy adatvisszaélések. Helyben egy informatikai rendszerben több leállás a megszokott, mint felhőalapon. A Microsoft felhőmegoldásai csendben és megbízhatóan szolgálják a mindennapi munkát.
Persze, ha valaki felteszi az adatát a felhőbe és azt nem védi kellő jelszavakkal, folyamatokkal, akkor azt ott is megtámadhatják. A leggyakrabban előfordult felhős visszaélésekről, amikor bankkártya-adatokat tulajdonítottak el, utólag mindig kiderült, hogy emberi felelőtlenség volt a háttérben. Tudni kell tehát, hogyan kell a felhőt használni. Ha valaki nagyon aggódik, akkor nem kell feltétlenül a Microsoft biztonsági szoftvereit alkalmazni, minden felhőszolgáltatásban lehet használni saját titkosítási kódokat, amelyekhez senki nem férhet hozzá. Ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy a Microsoft rengeteg pénzt, emberi erőforrást és technikai fejlesztést fordít a kiberbűnözés elleni harcra, a biztonság fokozására és sok más tech céggel közösen dolgozik a biztonságos kibertér érdekében.
Rendkívül gyors technikai fejlődés zajlott le az elmúlt években, még ha a nyolcvanas években a 2000-es évekre jövendölt jövő azért még nem valósult meg teljesen, például a Vissza a jövőbe című kultikus trilógiában szereplő önvezető autók elterjedése még előttünk áll. De mi jöhet még, mondjuk a következő tíz évben milyen olyan technikai újdonságok jelenhetnek meg, amelyek megkönnyíthetik az életünket? Kérdés persze, szükség van-e ezekre.
A kényszerűen bezárt éttermek például csak akkor tudták a kieső bevételeik egy részét pótolni, ha házhozszállítást vállaltak, amit azonban nem lehet hatékonyan megtenni digitális rendszer nélkül, hiszen online kellett felvenniük és követniük a rendeléseket. De más üzleti területeken is kell a felhő és az MI ahhoz, hogy egy cég versenyképes maradjon.
Ugyanakkor nemcsak a felhő kellett hozzá: kreatív és kritikus gondolkodás, a digitális képzettség. Ha e kettő megvan, könnyebb meghonosítani az MI-alapú fejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több nagy hozzáadott értékű álláshelyen dolgozzanak emberek, a gépies munkákat pedig automatizáljuk.
Szerintem a vírus előtti trendek folytatódni fognak, a járványhelyzet felgyorsít bizonyos folyamatokat. De a vírustól függetlenül azt látom, hogy a most rendelkezésünkre álló adatmennyiség exponenciálisan nő majd. Mindenhol már kamerák, drónok, szenzorok, robotok vesznek körül minket. Ezek képezik az úgynevezett dolgok internetét, amelyek lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközök, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internetalapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni. Azok a cégek, amelyek az így felhalmozódó adatmennyiséget tudják használni és hasznosítani, versenyképesek lesznek.
Pont a mesterséges intelligencia iránti érdeklődése volt az egyik szempont, amiért – a Magyar Telekomban eltöltött 16 évet követően – idestova másfél éve elvállalta a Microsoft magyarországi leányvállalatának irányítja. Mennyire jött be a váltás, valóban olyan izgalmas-e a cég belülről, mint azt feltételezte kívülről? Volt, ami másként alakult, mint amilyen izgalmakra számított, amikor igent mondott a felkérésre?
Ez egy jó döntés volt. E téren rengeteget tanulok a Microsofton belül, ami nem véletlen, hiszen a cégünknek van a világon a legtöbb MI-szabadalma. Hihetetlen az az innováció, amit nap, mint nap látok. Azt szeretem a legjobban, hogy a mesterséges intelligencia nem valami sci-fi, absztrakt, bonyolult téma, amelyet csak nagyon művelt tudósok értenek. A Microsofton belül arra törekszünk, hogy ezt úgymond demokratizáljuk. Ez azt jelenti, hogy olyan formában ajánljuk az MI-t, amelyet nemcsak programozók tudnak értelmezni és hasznosítani.
Ez a mentalitás nagyjából passzol a korábbi hozzáállásomhoz. Én ugyanis nem abban látom az MI értékét, hogy tíz, húsz, harminc év múlva azt hisszük, hogy a gépek olyan szinten fognak gondolkodni, mint az emberek. Az MI igazi haszna az, ha azt tudjuk a gyakorlatban használni.
Jó példa erre a mezőgazdaság. Sokan nem gondolják, hogy ott megjelenhet például a mesterséges intelligencia. Pedig már ma is bevált gyakorlat, hogy drónokat használnak arra, hogy lefotózzák, lefilmezzék azt, hogy mi történik a földeken. Szenzorok vannak a föld alatt. Egy mai mezőgazdasági menedzsernek, dolgozzon akár az állattenyésztésben, akár a növénytermesztésben, már járatosnak kell lennie a drón- és kameratechnológiában, és még bizonyos mértékben elemeznie is tudnia kell. Ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki versenyképes maradjon, illetve legyen.
Ám a mesterséges intelligencia hallatán ma még sokak gyomra összerándul, mert kapásból az ugrik be nekik, hogy a robotok elveszik a munkájukat, emiatt veszélybe kerülhet a megélhetésük. Mennyire kell félni ettől?
Látni kell, hogy egyedül egy MI nem tud döntéseket hozni. Rengeteg adatot használva képes algoritmust gyártani, de amit így létrehozott, azt a végén egy embernek kell irányítania. S úgy látom, ez hosszabb távon is így marad. Pont ezért nem tartom a mesterséges intelligenciát a legjobb elnevezésnek, én inkább a kiegészítő intelligenciát használnék. Nagyon fontos, hogy egyre többen tudják használni a mesterséges intelligenciát. Ez nem ugyanaz a képesség, hogy valaki megtanul kezelni egy szövegszerkesztőt. Fontos, hogy az alkalmazottak és a vezetők is értsék a technológiai lehetőségeket, tudják, mit tudnak létrehozni a mesterséges intelligencia segítségével. Kétségtelenül, jó pár olyan emberi tevékenység, amely rutinszerű, adminisztratív jellegű, eltűnik, ugyanakkor számtalan új feladatkör jelenik majd meg a jövőben.
