A hagyományos média erős pozícióit egyelőre alig befolyásolja az internet. Annak ellenére változatlan a többi médiatípus hatóköre, hogy az internethez hozzáférők száma öt év alatt megkétszereződött, és meghaladja az egymilliót. A GfK Piackutató Intézet adatai azonban azt mutatják, hogy az internet használatát még csak a közeljövőben elkezdő fiatalabb rétegek körében számítani lehet az átlagostól eltérő médiafogyasztási szokásokra.
Az on-line világ fejlődése az élet valamennyi területén érezteti hatását. Az információáramlás felgyorsulásában játszott szerepe révén azonban leginkább a hagyományos médiára jelent veszélyt. A technológiai lehetőségek mára adottak akár a teljes hagyományos média kiváltására. Mennyire fenyegeti Magyarországon a hagyományos média pozícióit az internet?
Magyarországon az internetet használók száma, ha nem is robbanásszerűen, de folyamatosan, megszakítások nélkül emelkedik.
– Legutóbbi, 2000 második félévében feltárt adataink alapján közel 1,2 millió felnőtt rendelkezik internet-hozzáféréssel, azaz a 15 éves és idősebb népesség 14 százaléka – tájékoztat Bacher János, a GfK Piackutató Intézet területvezetője. – Ugyanez az arány 1998-ban még csak 9 százalékot ért el.
Azt tapasztalja, hogy az internetezők száma mellett az Internet használat gyakorisága és az internetezők által az erre a tevékenységre fordított idő is emelkedik.
Magyarországon az internet-hozzáféréssel rendelkezők kétharmada használja kisebb-nagyobb rendszerességgel a világhálót, a többiek nem élnek a net nyújtotta előnyökkel.
Mivel több, mint egymillió magyar felnőtt rendelkezik internet-hozzáféréssel, és közülük közel egymillióan használják is ezt a lehetőséget, már tapasztalnunk kellene az internetnek a többi médiatípusra gyakorolt hatását. Az Egyes médiatípusok napi hatóköre, illetve az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma ábrán a televízió, a rádió és a napilapok által egy nap alatt elért személyek számát, azaz a fent említett médiatípusok napi hatókörét (reach) láthatjuk 1996 és 2000 között.
Látható, hogy amíg az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma az elmúlt öt év alatt megkétszereződött, addig a többi médiatípus hatókörében ez semmilyen változást nem okozott. Az internet tehát a többi médiatípus napi hatókörét nem befolyásolja.
Esetleg elképzelhető, hogy a többi médiumra fordított idő rövidült meg, és ily módon fejti ki az internet a hatását? Bár a napi újságolvasásra fordított időről nem áll rendelkezésre kutatási adat, a televíziós és rádiós közönségkutatási felméréseket elemezve kiderül, hogy sem a televízióknál, (ahol a kereskedelmi televíziók 1997-es megjelenése óta emelkedő tendencia figyelhető meg), sem a rádióknál, (ahol a mozgás inkább ingadozó) nem figyelhetünk meg csökkenő trendet.
Így kijelenthető, hogy az on-line világ Magyarországon egyelőre nem tör a hagyományos média pozícióira.
De mi várható az elkövetkező néhány évben? A kérdés megválaszolása érdekében Bacher János azt a célcsoportot elemzi, amely ma leginkább érintett az on-line használatában.
Az oldal alján található táblázatból megismerhetjük az egyes fontos célcsoportok affinitását az internethasználat felé.
A lakosság egészét tekintve eléggé eltérő képet mutatnak az egyes célcsoportok ellátottsági arányai. Az internet felhasználásában leginkább érintett célcsoport a fenti szegmensek alapján a 18–29 éves, legalább érettségivel rendelkező budapesti férfiak szegmense. Ők azok, akik legrégebben, a legnagyobb intenzitással használják a világhálót.
Tekintsük át most az ő hagyományos médiafogyasztásukat. Ebből ugyanis következtetni tudunk majd az internet használatát még csak a későbbiek során elkezdő célcsoportok, azaz az ország nagyobb részének jövőben várható hagyományos médiafogyasztására is.
Az Egyes médiatípusok napi hatóköre, illetve az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma a 15–29 évesek körében ábra megvilágítja, hogy egyértelmű tendencia nem igazán látszódik az egyes médiatípusok fogyasztásában. Mind a televíziónál, mind a rádiónál és napilapoknál némi csökkenés figyelhető meg 1998 óta. A televízió nézésére és a rádió hallgatására fordított idő is csökkent.
A csökkenés okai azonban természetesen nem írhatóak teljesen az internet elterjedésének rovására. Mégis joggal feltételezzük, hogy valamilyen szerepe játszik ebben a világháló is. Leginkább a lappiacot érintheti ez a hatás. A fiatalok körében ugyanis az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma jócskán meghaladja a napilapot olvasókét.
Vélhetően ez a jelenség előbb-utóbb a társadalom többi rétegében is le fog játszódni. Az internet tehát egyre hangsúlyosabban jelenik meg a hagyományos médiaipar kihívójaként. Amíg azonban a televíziózás és a rádiózás kevésbé veszélyeztetett az Internet által, mivel együttes cselekvésként is elfogadottak, addig a nyomtatott sajtó piacán komolyabb a fenyegetettség.
Véleményvezér

A korrupció melegágya a cégeknek adott állami támogatások, első helyen állunk
Bindzsisztán pénzpumpája.

Meglepetés, lengyelek vették meg a britek egyik legnagyobb csomagküldő cégét
Terjeszkedik a lengyel gazdaság.

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak
Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia
Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak
Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.

Szijjártó Péter nagyon megdicsérte magát az USA vámok felfüggesztése kapcsán, bár semmi köze nem volt hozzá
Szijjártó Péter rettenetesen büszke önmagára.