Az úgynevezett connected cars – azaz valamely rendszerükön keresztül internetes eléréssel rendelkező járművek – aránya jelenleg 5-7 százalék közül mozog. A gyártói és felhasználói igények az olyan kényelmi funkciók iránt – például központi autó menedzsment rendszerek, online térképhasználat vagy médiaelérés –, amelyek megkövetelik az autók állandó internetkapcsolatát folyamatosan növekednek. Ez hatalmas piacot nyithat a független IT-biztonsági megoldásokat fejlesztő, és biztonsági rendszereket auditáló vállalkozások számára, hiszen a szakmai előrejelzések szerint 2018-ra az újonnan értékesített gépjárművek közel 90 százaléka valamilyen interfészen keresztül csatlakozni fog a világhálóhoz.
A járművek rendszereit vezérlő szoftverek biztonsága így kiemelt jelentőséggel kell bírjon, különösen, mivel egyre inkább terjednek a vezetéstámogató rendszerek, amelyek aktívan képesek beavatkozni egy jármű irányításába – mint például a menetstabilizátor vagy sávelhagyás figyelő megoldások –, és amelyek lassan képesek önvezetővé tenni a gépjárműveket.
„Habár az autógyártók eddig is igyekeztek odafigyelni ezeknek a rendszereknek a biztonságára, tavaly akadt olyan márka, amelynek IT-biztonsági kockázatok miatt közel 1,4 millió gépjárművet kellett visszahívnia a biztonsági rések lezárására. Ahol van internetes kapcsolat, ott mindig akadhatnak sérülékeny végpontok” – hangaúlyozta Lengyel Csaba, aki szerint ma már a gépjárműlopások és -feltörések jelentős része is elektronikus módon történik.
Ráadásul milliós befektetést sem igényel egy olyan eszköz beszerzése, amellyel feltörhetővé válnak a járművek és egyéb internetes eléréssel bíró eszközök. Jellemzően már 100 dollár alatt be lehet szerezni olyan berendezéseket és programokat, amelyekkel akár egy mobiltelefonon keresztül is teljesen irányításuk alá vonhatnak egy személyautót. „Általános tapasztalat, hogy a hackerek az IT-biztonság területén sokkal képzettebbek és felkészültebbek, mint a fejlesztők maguk. Ennek oka, hogy a fejlesztőkkel ellentétben ők kizárólagosan a biztonsági megoldásokra és azok esetleges hiányosságaira koncentrálnak. A védekező oldal emiatt sokszor kerülhet lépéshátrányba a támadó oldallal szemben” – mutatott rá a szakember.