2002. év elején a magyarországi háztartások háromnegyede rendelkezik vezetékes telefonnal, 53%-ukban pedig van legalább egy mobiltelefon-előfizetés (is). Minden második háztartás vesz igénybe kábeltévé-szolgáltatást. A háztartások informatikai felszereltsége mégis messze elmarad a nyugat-európai átlagtól: mindössze minden ötödik lakásban található személyi számítógép, míg Internet-hozzáférés csupán minden huszadikban. Ahol van internet, az is jellemzően modemes technológián alapszik, hiszen a szélessávú hozzáférés penetrációja nem éri el a fél százalékot sem.

Mindez a BellResearch és a Think Consulting által készített Magyar Infokommunikációs Jelentés legfrissebb felméréséből derül ki. A kutatás lakossági szegmensének keretein belül a BellResearch munkatársai egy olyan háztartási informatikai- és távközlési fejlettségi indexet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a magyarországi háztartások infokommunikációs eszköz-fejlettségének monitorozását. Az ehhez szükséges index (Háztartások Infokommunikációs Fejlettségi Index – HIFI) előállításakor a vezetékes telefonvonal, a kábeltelevíziós / AM Mikro szolgáltatás, a mobiltelefon, a személyi számítógép és az internet-hozzáférés kerültek be a modellbe.

Bár a technológiák, az infokommunikációs megoldások konvergenciája egyre kézzelfoghatóbb, a BellResearch vizsgálatai szerint az 5 alapvető infokommunikációs eszköz / szolgáltatás között lévő kapcsolat még inkább „kiegészítő”, mintsem „helyettesítő”. „Minőségi” paraméterként került az indexbe a digitalizált vezetékes csatorna (ISDN), a mobiltelefónia háztartáson belüli penetrációja, illetve az Internet-hozzáférésnél a szélessávú kapcsolat (ADSL, TV kábel). A könnyebb értelmezhetőség érdekében a HIFI index értéktartománya 0 és 100 pont közötti (0 pont = nincs semmilyen infokommunikációs eszköz a háztartás birtokában / 100 pont = a vizsgált valamennyi infokommunikációs eszközzel rendelkezik a háztartás, és valamennyi háztartástag mobilhasználó is).

A Háztartások Infokommunikációs Fejlettségi Indexe 2002-ben 26,39 pont. Ez az adat a jövőre nézve egyfajta „benchmark” mutatószámként szolgál; azaz a következő évben ehhez az értékhez viszonyítva lehet vizsgálni a magyarországi háztartások infokommunikációs fejlettségében bekövetkező változásokat.

Magasabb az index értéke Nyugat-Magyarországon és a központi régióban (Pest megye és Budapest).  Infokommunikációs szempontból fejletlenebbnek nevezhetőek a kelet-magyarországi háztartások, hiszen az indikátor értéke itt közel 10 százalékponttal alulmarad a nyugati országrészhez (vagy a főváros és agglomerációjához) képest. 

Az index értéke a település méretével arányosan csökken. Míg Budapesten az országos átlagot jóval meghaladó számadat mutatható ki, addig a községekben élő háztartásokat jellemző érték alig haladja meg a 20 pontot. A gyermek léte a háztartásban az index jelentős növekedését okozza; köszönhetően annak, hogy a háztartások PC és Internet-hozzáférés vásárlását sok esetben a tanuló korú gyermek indukálja.