A PC-k világában mindenki szabadon választhatja meg, hogy milyen operációs rendszert telepít a gépére. A kézieszközök esetében nincs ilyen szabadságunk: itt az operációs rendszert gyárilag belevasalják a memóriába, és viszonylag ritka, hogy egy gyártó ugyanazt a modellt többféle platformváltozattal is piacra dobja.

Beépített operációs rendszerekkel találkozhatunk a – telefontulajdonságokkal is felszerelhető – kéziszámítógépeken és a mobiltelefonok legújabb generációján, a bővíthető memóriájú, önálló fájlkezelésre is képes smartphone-okon. A két csoport funkcióban és küllemben egyre hasonlóbb egymáshoz, az egyik tojás a másiktól többek között éppen a rájuk telepített operációs rendszerek alapján különböztethető meg.

Mobiltelefon vagy tenyérgép?

A különbségek az eltérő hardveres gyökerekből fakadnak. A smartphone (Sony Ericsson P800, Nokia 3650, Siemens SX1) alapfunkciója a hangszolgáltatás, amely kibővül adatkezelési és multimédiás funkciókkal; a telefonfunkciókkal felruházott kéziszámítógépeknél (Handspring Treo, Sony Clie, Compaq iPAQ) ugyanezek fordítottan érvényesek. Ehhez az egyik esetben a mobiltelefonok operációs rendszereit (Symbian, MS Smartphone 2002) kis képernyős, egykezes használatra tervezett, numerikus billentyűs eszközökhöz fejlesztették, a másikban nagyobb érintőképernyős, perifériákkal felszerelhető, komolyabb memória- és processzorigényű PDA-kra (personal digital assistant – kéziszámítógépekre) írt platformok vannak (Palm OS, MS Pocket PC 2002).

A smartphone operációs rendszere nyílt, egy egyszerűbb multimédiás mobilé ezzel szemben egyedi. A platform nyíltsága itt nem a forráskódra utal, hanem arra, hogy független szoftverfejlesztők által írt, Java alkalmazásoknál összetettebb programok is telepíthetők a gépre. A telefonnak kiegészíthető, általában már alapból 16 megabájtos a memóriája, legalább 176x208 pixeles a kijelzője, 132 megahertzes a processzora, és a súlya az átlagnál másfélszer nagyobb, mintegy 150 gramm. A zseb-PC-nél viszont már elvárás a 240x320-as érintőképernyő, a 32 megabájt ROM és a 206 megahertz gyorsaságú processzor.

Magyarországon egyelőre a billentyűzet nélküli tenyérgépek elterjedtebbek, mint a Pocket PC-t futtató HP iPaq. Az általános nézet szerint a kéziszámítógépek helyét a smartphone-ok fogják átvenni, bár a ZDNet adatai szerint világszerte még csak kétmillió ilyen eszköz van forgalomban, szemben a 400 millió hagyományos mobillal.

– A smartphone robbanásszerűen el fog terjedni, hiszen a telefonok egyre nagyobb hányada tudja majd ezeket a szolgáltatásokat. Az emberek rá lesznek kényszerítve, még ha nem is mindenki használ ki minden funkciót. A PDA-t pedig továbbra is csak egy célcsoportba, az üzleti szférába tartozók veszik majd, akiknek meggyőződésük, hogy erre van szükségük – véli Szabó Dániel, a Psion Rendszerház Kft. marketingmenedzsere. – A symbianes házasított telefont kisebb képernyője ellenére azért tartják szerencsésebbnek, mint a tenyérgép telefonos kiegészítését, mert az egyébként is testesebb PDA-t gyakran külső perifériákkal is fel kell szerelni ahhoz, hogy mobilként működjön. Ezt a dilemmát, azazhogy a telefonokkal szemben az az igény, hogy egyre kisebb méretűek legyenek, míg az új funkciók egyre nagyobb képernyőt igényelnének, nem biztos, hogy egy mindent egybeolvasztó készülék fogja feloldani. Meglehet, a megoldás, vélik sokan, az eszközöket vezeték nélkül összekötő hálózatban rejlik, amely lehetővé teszi például, hogy úgy internetezzek a telefonomról, hogy azt elő sem kell vennem. Ebben az esetben az eszközökön található platformok és alkalmazások csak részben fedik majd egymást, hasonlóan a mai helyzethez: míg a smartphone-ok extrái közt kommunikációs és médialejátszó programok vannak, addig a PDA-knál továbbra is nagyobb részt szövegszerkesztő, táblázatkezelő és személyes információmenedzsment-programok.

Symbian: egyeduralom amobilpiacon

A mobiltelefonok – ellentétben a tenyérgépekkel – eleinte kezdetleges menüket, egyedi operációs rendszereket tartalmaztak, a fejlettebbeken az utóbbi években már Java alkalmazások futtathatók, vagy akár multimédiás funkcióval is rendelkeznek. Amikor úgy két éve megjelentek az első smartphone-ok – a Nokia 7650, a Nokia 9120 Communicator vagy az Ericsson R380 –, ezekre az eredetileg a Psion palmtopcsaládra az Epoc operációs rendszerből továbbfejlesztett, Symbiannek keresztelt platformot alkalmazták. Azóta ez a standard a felső kategóriás telefonokban, és egyelőre nem is várható elmozdulás: a Nokia és a Sony Ericsson mellett a Motorola és a legtöbb vezető mobilgyártó tulajdonosi részt vásárolt a Symbian konzorciumban. Időközben a Psion felhagyott kéziszámítógépeinek gyártásával, így a Symbiannel a mobilok mellett ma már csak kommunikátorokban vagy ipari készülékekben találkozhatunk.

A Symbianbe fektető cégek megkapják a platform forráskódját is, hogy hozzáigazíthassák a rendszert hardverigényeikhez, így az félig átcsúszik a nyílt forráskódú csoportba. A gyártók pedig élnek is a testreszabás lehetőségével, aminek következtében szinte nincs két cég, amely az operációs rendszernek ugyanazt a változatát kínálná termékeiben. Ez persze azt is eredményezi, hogy alkalmazás sincs, amelyet így ne kellene külön átfordítani minden változatra: egy Nokia nem tudna mit kezdeni egy Ericssonra írt játékkal és viszont, hiába fut mindkettő Symbiannel.

Hogy nehogy teljes ellenőrizhetetlenségbe forduljon a dolog, a Nokia Series 60 néven a Symbianhez egységes felhasználói felületet és alkalmazáscsomagot dolgozott ki, aminek előnyét a készülékgyártók mellett a programfejlesztők érezhetik leginkább, hisz termékeik így a globális alkalmazhatóság irányába fejlődhetnek.

A Microsoft színre lép

A Symbiant ért eddigi legnagyobb kihívás a Microsoft nem egészen fél éve megjelent mobilplatformja, a Windows CE 3.0-ból multimédiássá fejlesztett Smartphone 2002. Az EDGE Consult kutatócég áprilisban megjelent tanulmánya a Smartphone nehézkes indulásáról ír, de az elemzés szerzői elképzelhetőnek tartják, hogy 2005 végére a Microsoft már 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a mobiltelefon-platformok piacán. A platform piacra kerülése a vezető mobilgyártók szervezett ellenállásába ütközött, bár a Microsoftnak, kisebb gyártók mellett, olyan nagy jelentőségű telefonszolgáltatókkal is sikerült szövetséget kötnie, mint az Orange és a T-Mobile.

A Smartphone 2002-re alapuló Orange SPV és Pocket PC telefonváltozatát futtató T-Mobile Pocket PC eszközöket a Redmond irányában elkötelezett tajvani HTC gyártja (eredeti nevükön HTC Canary és HTC 9500). A Samsungnak (i700) és a Hitachinak (G–1000) is voltak kisebb kilengései a Microsoft felé, de úgy tűnik, hosszú távon ők a Symbiant támogatják.

A PDA-k terén már jobban alakultak a Microsoft stratégiai szövetségei: itt a világ vezető csipgyártói közül az Intel és a Texas Instruments is mellette állnak, rögtön maguk mögé állítva ezzel olyan PC-gyártókat, mint a Compaq és a Hewlett-Packard.

Csökkenő Palm-előny

A kézieszközök gyártásában világvezető Palm önálló operációs rendszert hozott létre saját eszközeihez, amelyet azóta a Handspring, a Samsung és a Sony is támogat kézigépein. A Pocket PC bevezetése után a világsajtó a Palm OS egyre csökkenő előnyéről számolt be. Az eTForecasts piackutató cég tavaly úgy becsülte, hogy a Palm világszinten legfeljebb 2004-ig tudja tartani vezető pozícióját, 2008-ban pedig hazájában, az Egyesült Államokban is hátraszorul.

A Palm OS eddig megőrzött vezető helyzetére az lehet a magyarázat, hogy a rendszert támogató kézikészülékek ára alacsony: míg Magyarországon már 50 ezer forint körüli áron kaphatunk Handspring és Palm tenyérgépeket, addig egy alacsonyabb kategóriás Pocket PC-vel felszerelt eszköz 100 ezer forintnál kezdődik, és a felső határ 250–300 ezer forint is lehet – tájékoztatott a HP-Compaq.

Az eltérő hardverigény a két rendszer (a Palm OS és a Pocket PC) közti különbség kulcsa is egyben: míg egy Palm OS-t tartalmazó eszköznek általában 8 vagy 16, de maximum 32 megabájt a memóriája, addig az újonnan megjelenő Pocket PC-s modelleknél a 128 megabájt sem megy majd ritkaságszámba. Míg a Microsoft kezdettől fogva a növekvő multimédiás igényeket igyekszik kiszolgálni a Windows leegyszerűsített változatával, addig a Palm OS más stratégiát követve – csakúgy, mint a Symbian – lentről felfelé építkezik, és elsősorban a kézieszközök alapvetőbb igényeinek kielégítésére törekszik.

– Más operációs rendszerek lehet, hogy a multimédia felől közelítették meg az egész dolgot, és csak utána jöttek rá, hogy egy ilyen hordozható eszköznek nagyon fontos a fogyasztása, a stabilitása és a többi ilyen jellegű tulajdonsága, míg a Symbian pontosan ezekre épített – összegzi Vaitzner Endre, a Sony Ericsson termék-marketingmenedzsere. A stabilitás minden kézieszközre írt operációs rendszer talán legfontosabb alapkövetelménye, hisz hónapokig kell kikapcsolás és remélhetőleg lefagyás nélkül működnie.

Alkalmazások és szinkronizáció

Azinfokommunikációs szektor szabványosítási törekvései a Microsoftnak kedvezhetnek majd.

– A windowsos PDA-knak az a nagy előnyük, hogy minden operációs rendszerrel képesek szinkronizálni, és ugyanúgy az Office alkalmazásokkal is, míg a Palm OS-nél ehhez kisebb trükkökre van szükség – mutat rá Csemák Tamás, a Humansoft termékmenedzsere. Alkalmazásszintű kompatibilitás azonban még a Microsoft egyes rendszerei között sincs olyan szinkronizáló szoftverek nélkül, mint az Active Sync, amihez hasonlóval, a PC Suite segítségével már a Symbian is tud személyi számítógépekkel kommunikálni. Annak azonban, aki valaha is használt számítógépet, könnyebb lesz megtanulnia a Pocket PC használatát, hisz az a windowsos társadalom számára jól ismert felületre és alkalmazásokra épült.

Az átjárhatóság biztosítása, a platformfüggetlenség megteremtése egyébként is központi szerepet játszik mostanában a cég stratégiájában, hisz ma a számítástechnika a PC irányából az eszköztől független, bármilyen környezetből elérhető szolgáltatások felé mozdul el. Ez hívta életre a Microsoft .NET-kezdeményezést 2000-ben, amelyre sokan csak a Java meghosszabbításaként utalnak. A Javához hasonlóan a .NET is lehetővé teszi, hogy az interneten keresztül bizonyos alkalmazások és szolgáltatások univerzálisan, több platformról is hozzáférhetők legyenek, beleértve a PDA-kat és mobiltelefonokat is.

„Eddig az intelligens kézieszközök – a mobiltelefonok, a pagerek és a PDA-k – terepét egyöntetűen a Sun Java 2 Platform Micro Editionje (J2ME) uralta. Az új Microsoft .NET Compact Framework viszont visszafoghatja a Sun vezető szerepét” – írta a PC Magazine az év elején. A Microsoft által eddig sem felhőtlenül támogatott J2MA – a Java mobilokra írt változata – helyett a nyáron megjelenő Pocket PC 2003 már tartalmazni fogja a .NET mobil eszközökhöz írt keretrendszerét, mint ahogy a smartphone mobilplatformjuk idei kiadása is.

Megjelent a Piac és Profit 2003. júniusi számában