Vámos György , az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára „Hogyan fejlődött a kereskedelem napjainkig és mivé fejlődik a jövőben?” című előadását két részre osztotta, először a hagyományos kereskedelem fejlődéséről beszélt, majd pedig arról, hogy mit hozhat a jövő.
Kiderült, hogy a magyar lakossági fogyasztása 10 év alatt, azaz tavaly érte el újra az 1990-es szintet, melyben befolyásoló tényező volt a magyar gazdaság és politika. 1990-es árakon ma kevesebb áru fogy, amely a beruházási tétlenségnek is köszönhető, illetve, hogy még mindig rengeteg kis település van a néhány nagy mellett Magyarországon. A kereskedelemben ezért rendkívül erős a verseny, melynek fontos területe az élelmiszeripar. Eközben a ruházati cikkek kereskedelme a felére csökkent, viszont a motorizáció elkerülhetetlenül és megállíthatatlanul nő.
A kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon egyre nő, a tömeges csődöt ezek a boltok eddig elkerülték. 15 százalékuk megy tönkre évente, de még többen nyitják meg üzletüket. A kiskereskedelmi forgalomból a kisboltok még mindig jelentős hányaddal részesednek, bár a hiper- (16%) és szupermarketek (15%), diszkontok (16%) forgalma is állandóan nő.
A majdnem száz, pontosan 98 magyarországi bevásárlóközpont 1996 óta épült, 5 év alatt ötször annyi, mint más országokban. A pici üzletek száma nő, valamint a nagyobb üzletláncok is koncentrálódnak – az EU országaihoz hasonlóan –, melyek már a kereskedelmi forgalom 50%-át adják hazánkban. A hagyományos kereskedők pedig nem igazán foglalkoznak az elektronikus kereskedelmi formákkal.
Mik tehát a kereskedelem fejlődésének feltételei? A vásárlóerő megléte, a folyamatos termékfejlesztés, az értékesítési csatornák átalakulása és versenye, és a komoly marketing. Amint az e-kereskedelem jogosultságot nyer a hagyományos mellett, az értékesítési csatornák megváltoznak. A vásárlót, a befektetőt és a kereskedőt egyszerűen meg kell győzni arról, hogy elektronikusan is kereskedjen, mert alapvetően még másban érdekeltek.

Mezriczky László , a Compaq Computer Magyarország Kft. marketingigazgatója arról beszélt„Hogyan változik meg az ügyfelek kezelése az e-kereskedelem világában, illetve mi legyen az ügyfélkiszolgálás hatékony módja a XXI. században?” Olyan új világban élünk – mondta -, amely a ’warning-ok’ időszaka, s a világ egy negatív spirálban van. 10 év alatt elkényelmesedett a világ. Néhány lépést a cégek túl optimistán tettek meg, nem gondolták át dolgaikat, mint ahogy ezt a dotkom-válság is bizonyítja. Mezriczky László ennek ellenére optimista maradt.
A siker titka a brand, a márkával való törődés, ennek ápolása. Sokat érdemes vele foglalkozni, mert minőséget, általános üzenetet hordoz, és rosszabb üzleti időkben is ki tudja húzni az adott céget a bajból. A siker másik tényezője az ’easy to do business with’, azaz a könnyű elérhetőség, amely üzleti sorskérdés. Előrejelzések szerint pár éven belül a klasszikus tranzakciók 30%-a már a megszokott munkaidő után, tehát 5 óra után bonyolódik. Ha valaki egész nap elérhető, jobban jár. Az informáltság persze legalább olyan fontos. Az on-line szolgáltatásokkal egy új eladó-vevő kapcsolat alakul ki. Új technológiákat lehet bevezetni, amely a vevők érdekeit leginkább szolgálja. Például tipikus csoportokat lehet találni az ügyfeleken belül, akiknek tömegesen személyre lehet szabni a szolgáltatásokat. A 90-es évek még a back-office, a különböző vállalati rendszerek építésével teltek el, most mindenki az ügyfél felé fordul. Az e-kereskedelem erre nagyon jó eszköz, de nem elég. Új vállalati kultúrát is meg kell honosítani hozzá. A termék-orientált szemléletet vevő-orientálttá kell tenni, a marketingben több héttel előre kell gondolkodni, valamint az infrastruktúrát és az üzleti modellt ennek megfelelően létre kell hozni. A végcél az ügyfél megszerzése és megtartása, melyek közül az utóbbi a teljes vállalat felelőssége kell, hogy legyen.
11 érv, amiért nem használok e-mailt, internetet, információs technológiát stb. – ez egy 90-es évek eleji amerikai felmérés címe, ami az előadó szerint azért érdekes még mindig, mert a mai magyar helyzet kicsit hasonló. Tehát a leggyakoribb hivatkozások: „Sok erőforrásomba kerül. (Lehet, de vállalati kultúra kell hozzá.) Várjuk meg míg kiforr az új technológia. (Nem szabad várni, mert valaki előbb kezdi el csinálni). Ez csak egy divat, biztos elmúlik (Nem igaz, nem múlik el, hanem terjed). Megvárom, míg egy versenytársam használja (Abszolút elsőnek kell lenni). Kicsi cégnek úgysincs esélye a nagyokkal szemben (Nem igaz, mert a legkisebb cég is ugyanolyan jó honlapot csinálhat, mint egy multi). A hagyományos kereskedelmi eszközök jobbak (Így is van, de…). Az elektronikus kereskedelem egy addicionális dolog (Nem kényszer). Weben hirdetni drága (nem az, csak tudni kell hogyan tesszük).

Stiller Ágnes , a Centrálnet Kft. oktatási igazgatója „Mennyibe kerül a kereskedelem elektronizációja, s mennyit nyerhetünk általa költségekben és üzleti lehetőségekben?” című, a szekciót záró előadásában elsőként a kereskedelmi modellek költségtípusait vizsgálta meg.
A hagyományos kereskedelmi modellben álló- és forgóeszköz beruházással kell számolni, a termelésre, szállításra és raktározásra, valamint a marketingkommunikációra és értékesítésre kell költeni, melyhez a munkabérek és közterhek fizetése adódik.
Az elektronikus kereskedelmi modell esetén ez másképp van, itt a termelő és a nagykereskedő közvetlen értékesítéssel, a kiskereskedő és a felhasználó pedig elektronikus üzletközponton (B2C) keresztül éri el egymást. Ők mindannyian a piactéren vannak (B2B).
Mindkét kereskedelmi formánál jelen van egy vállalkozási forma, amelynek berendezésre kell költenie, a hagyományos esetben az üzlethelyiséget is meg kell szerezni, míg az elektronikus vállalkozásnak csak technikai eszközökre és az on-line üzletre kell ráfordítania. Az induláshoz szükséges költségek a hagyományos bolt esetében majdnem háromszor olyan magasak, mint az elektronikus bolt esetében.
Sőt! Az üzemeltetési költségek is alacsonyabbak az e-boltnál, így azonos árrés esetén az e-világban forgalmazott áru olcsóbb lehet.
Az árukészlet mérete sem korlát az e-kereskedelemben, mivel nincs korlátozott méretű helyiség, melyet igénybe veszünk, illetve nem szükséges az interneten kínált árukészlet fizikai tulajdonlása.
Az e-kereskedelem előnyei: az országos vagy nemzetközi információ-áramlás és hatás, hogy a bolt bárhonnan irányítható. A cégvezetés e-mailen egész nap elérhető, az árlista és katalógus gyorsan frissíthető, a termékről leírások csatolhatók és 0-24-ig lehet vásárolni. Az e-kereskedelemmel tehát mind a kis-, mind a nagykereskedelmet bővíteni lehet.