Van azonban egy másik, kifejezetten az adózásra vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelkezés, amelyet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény ír elő. E szerint a fizetési kötelezettség terhét növelő jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. Ez jelen esetben nem teljesül, hiszen a kormányrendelet 2022. december 7-i kihirdetése és 2023. január 1-je között nem telik el 30 nap (ezért szokta a Parlament az őszi adócsomagot még novemberben elfogadni és kihirdettetni, hogy ez a bizonyos 30 nap elteljen a következő év elejéig).
Lehet ez ellen bármit tenni?
A valódi problémát az jelenti, hogy hiába sérti a Robin Hood adó emelése a stabilitási törvény rendelkezéseit, nem tűnik úgy, hogy ez ellen bármit is lehetne tenni. A veszélyhelyzet kapcsán elfogadott kormányrendeletek ugyanis hiába minősülnek jogszabálynak – és így vonatkozik rájuk a stabilitási törvény –, de a rendelet más jogszabályba ütközését kizárólag az Alkotmánybíróság vizsgálhatná.
Az Alkotmánybíróság keze azonban meg van kötve. Az Alaptörvény 37. cikke ugyanis tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a központi adónemeket csak nagyon korlátozott okokból vizsgálhatja felül. Az új KATA törvény érdemi felülvizsgálatát is elsősorban erre hivatkozva hárította el az Alkotmánybíróság. Ugyanígy várhatóan hiába fordulna bárki is az Alkotmánybírósághoz azzal, hogy a Robin Hood adó kulcsát megemelő kormányrendeletet túl későn fogadta el és hirdette ki a kormány.
