A szakértők szerint a hazai kajszitermesztés egyik legnagyobb problémája, hogy az ültetvények jelentős része ökológiailag kevésbé jó termőhelyre került, illetve sok esetben olyan fajták telepítése történt meg, amelyek nem illeszkednek a magyarországi klimatikus viszonyokhoz.

Különösen nagy kockázatot jelent, hogy a hazai ültetvényekben alkalmazott fajták jelentős része mediterrán térségben nemesített fajta. Ezek esetében elsődleges szempont a korai érés, amelyet rövid hidegigény és korai virágzás kísér. Ez Magyarországon komoly termesztési kockázatot jelent, mivel a korai virágzás fokozott fagykár kitettséggel jár.

A szakértők szerint a jövőben kiemelten fontos, hogy csak megfelelő, többéves hazai gazdasági értékmérő vizsgálatokon átesett fajták kerüljenek üzemi telepítésbe, különösen a támogatott beruházások esetében.

A korai és középérésű kajszifajták szedése már megkezdődött. A tartós hőség várhatóan gyorsítja az érést, ami a fajták érési idejének összetorlódását okozhatja, elsősorban a betakarítás megszervezését nehezítve. Hazai kajszi várhatóan július végéig elérhető lesz a piacon.

A kajszi továbbra is az egyik legkedveltebb hazai gyümölcsfaj, mind a fogyasztók, mind a feldolgozóipar számára. A jó minőségű termés iránt erős a piaci kereslet, a gyümölcs friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt kiválóan alkalmas.

Világszinten a kajszitermelés meghaladja a 4 millió tonnát. A legnagyobb termelő Törökország, ahol évente több mint 1 millió tonna kajszi terem. Az Európai Unió éves termése 500–700 ezer tonna, amelynek 80–85 százalékát Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Görögország adja. Magyarország részesedése az uniós termelésből jelenleg 4–5 százalék, miközben a hazai kereslet teljes kielégítése továbbra sem biztosított.