Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz. Ennek több oka van:

• A források egy jelentős része az állami szektorban kerül felhasználásra területfejlesztésre, infrastruktúra fejlesztésre akár a központi költségvetés szervei, akár az önkormányzatok fejlesztései által. Ez ugyanakkor nem újdonság, minden eddigi fejlesztési ciklusban ez így volt.
• A gazdasági szereplők rendelkezésére álló források egy részét már korábban lekötötte a kormányzat és ezen pályázati programok támogatási költségeit megelőlegezte a központi költségvetés, így a ténylegesen új pályázatokra fordítható keretek ezzel automatikusan csökkennek. Ez is egy több száz milliárdos keret.
• Az olyan gazdasági szereplők fejlesztéseinek finanszírozására fordítható programok esetében, mint a GINOP PLUSZ, DIMOP Plusz, EFOP PLUSZ vagy az RRF program a jelenleg ismert kormányzati programok alapján a rendelkezésre álló támogatási keret jelentős részét olyan programokra fordítja a kormányzat, amelyek nem közvetlenül a gazdasági szereplők számára biztosít forrásokat.

Mekkora a vállalkozásoknak a következő időszakban rendelkezésre álló támogatási keret?

Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a vállalkozások szempontjából releváns négy nagy program teljes keretének 23,2 százalékra pályázhatnak a vállalkozások – emelte ki Bagdi Lajos. Ennek kétharmada vissza nem térintendő támogatás, mindegy 776,5 milliárd forint értékben.