2016. január elejétől a plug-in hibrid járművek jelentős, a zéró emissziós, azaz tisztán elektromos és hidrogén meghajtású gépjárművekkel megegyező mértékű kedvezményekben részesültek. Az eltelt nyolc év azonban vegyes tapasztalatokat hozott mind a technológia környezetvédelmi értékére, mind az ezt használó autókra vonatkozóan.
Fotó: MTI
Az Európai Számvevőszék az elmúlt években figyelemmel kísérte a közúton közlekedő külső töltésű, hibrid üzemű gépjárművek általános üzemeltetési gyakorlatát, valamint az ezzel összefüggő károsanyag-kibocsátási tapasztalatokat és megállapította, hogy a hálózatról tölthető hibridek valós vezetési feltételek melletti kibocsátása átlagosan háromszorosa-ötszöröse a laboratóriumban mért kibocsátásnak, ami az ilyen autókban lévő belső égésű motorok vártnál gyakoribb és nagyobb mértékű használatával magyarázható.
Másrészről az elmúlt években nagyobb számban terjedtek el azok a járművek, amelyek az átlagos benzin vagy dízelüzemű autóknál nagyobb belső égésű motorral rendelkeznek, de egy elektromos meghajtással kiegészítve úgy részesülhetnek a környezetkímélő, nulla kibocsátású autókkal megegyező mértékű kedvezményekben, hogy valójában lényegesen szennyezőbbek, mint az átlagos, fosszilis üzemanyagot használó járművek.
Tekintettel arra, hogy a plug-in hibrid technológia környezetvédelmi terhelése magasabb, mint a zéró kibocsátású járműveké, ráadásul lehetővé teszi, hogy zöld rendszámú luxusterepjárók élvezhessék a környezetkímélő autóknak járó kedvezményeket, az Építési és Közlekedési Minisztérium álláspontja szerint nem indokolt a zéró kibocsátású és plug-in hibrid járművek azonos mértékű kedvezményének fenntartása.
