A törvényjavaslat indoklása szerint a jogszabálymódosítás elsődlegesen arra a társadalmi jelenségre kíván megoldást találni, hogy a digitalizáció terjedésével, illetve az online kereskedelem bővülésével a fogyasztók egyre szélesebb köre szenvedhet károkat a vállalkozások jogellenes kereskedelmi gyakorlatának következtében. A törvényjavaslat az ilyen típusú fogyasztói jogsérelmek orvoslására kínál jogi eszközt, elsősorban a képviseleti kereset intézményének bevezetésével.
A képviseleti kereset – a magyar jogi környezetben – a közérdekű keresetek speciális formája. Lényege, hogy kijelölt hatóságok, illetve feljogosított szervezetek jogosultságot kapnak arra, hogy a fogyasztók széles körét érintő fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértések esetén indítsanak pert a jogsértő vállalkozással szemben, a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében.
Régi szabályok új köntösben?
A fogyasztóvédelmi- és a versenytörvény jelenleg is tartalmaz olyan részletszabályokat, amelyek a hatóságok keresetindítási jogkörét alapozzák meg az olyan polgári jogi jogérvényesítések esetén, amelyek a fogyasztók széles körét érintik. A képviseleti kereset további releváns előzményének tekinthető, hogy korábban már születtek olyan bírósági ítéletek, amelyek a sikeres hatósági fellépés következtében nyitottak utat az egyéni fogyasztói kártérítési igények előtt.
A jogszabályi környezet eddig nem tette lehetővé, hogy a hatóságok a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértésekkel érintett fogyasztók javára meghatározott összegben követeljenek kártérítést. Ebben a tekintetben ugyanakkor az új szabályozás sem hoz változást: továbbra sem érhető el a fogyasztók közvetlen, egyéni kompenzációja önmagában ezzel a jogi eszközzel. A fogyasztók általi egyedi perindítás továbbra sem kerülhető meg, illetve nem helyettesíthető.