Szélesedő jogalapok, bővülő alkalmazhatóság

A képviseleti kereset jogintézménye esetén ugyanakkor számos koncepcionális újítás azonosítható. Jóval nagyobb teret enged arra, hogy a közérdekű keresetindításra elsősorban ne hatósági kezdeményezés nyomán kerüljön sor, hiszen a korábbiaknál szélesebben határozza meg a perindításra jogosultak körét: a törvényjavaslat elfogadása esetén a nonprofit szervezetek túlnyomó többsége kérelmezheti majd, hogy a képviseleti keresetindításra feljogosított és nyilvántartott szervezetként jegyezzék. Mivel a feljogosított szervezetek személyi körének kiterjesztése lehetőséget adhat a visszaélésekre, a törvényjavaslat ezek elkerülése érdekében kiemelten kezeli a finanszírozási és versenytársi viszonyt.

Újdonságként értelmezhető az is, hogy európai uniós gyökerű normáról lévén szó, a feljogosított szervezet nem csupán Magyarországon, hanem bármely uniós tagállamban rendelkezni fog közérdekű keresetindítási jogosultsággal. Ez megfordítva is igaz: bármely tagállamban, a nemzeti jog szerint jogszerűen feljogosított szervezet indíthat képviseleti keresetet a magyar bíróság előtt. Fontos ugyanakkor, hogy a feljogosított szervezet képviseleti joga a feljogosító tagállambeli fogyasztókra korlátozódik. Mindezek nyomán a részletszabály korábban nem látott lehetőségeket teremt a határon átnyúló fogyasztóvédelmi jogszabálysértésekkel szembeni küzdelemben.

Előzetes értékelés

A törvényjavaslat annak az uniós felismerésnek a nyomdokain halad, miszerint a versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályok kikényszerítése csupán a közjogi és a magánjogi jogérvényesítés együttes eszköztárával lehet kellően hatékony. A fogyasztóvédelmi szabálysértések károsultjai jellemzően a gyengébb fél pozíciójában vannak, így perjogi eszközökkel való támogatásuk mellett közérdek szól.