A Brüsszelnek címzett prognózis az eddigi négy év eredményeire épül, legfontosabb sarokkövei pedig a kiegyensúlyozott növekedés, a foglalkoztatás további bővülése, az ország pénzügyi sérülékenységének csökkentése, a fegyelmezett költségvetési politika és az államadósság leépítése.

A kormány szerint 2017 végéig a hazai össztermék (GDP) 75,2 százalékára csökken az államadósság. A prognózis szerint a munkanélküliség 8,2 százalékra csökken, a fogyasztás évente 2 százalékkal nő. Az infláció jövőre 2,9, 2016-ban és 2017-ben pedig 3 százalékos lesz.

Főbb makrogazdasági mutatók a friss konvergenciaprogramban (%, előző év = 100%)
	2013	2014	2015	2016	2017
GDP-változás	1,1	2,3	2,5	2,1	3,1
Infláció	1,7	0,8	2,9	3,0	3,0

A nemzetgazdasági miniszter kiemelt figyelmet fordítana az államadósság finanszírozási szerkezetének átalakítására, így erre mindenképpen törekedni fognak az elkövetkező időszakban. A cél eléréséhez ösztönözné a belföldi szektorok adósságfinanszírozásban való szerepvállalását. A sajtótájékoztatóra kiadott sajtóanyag szerint a jövőben a tartós gazdasági növekedés mellett mérséklődik az államadósság.

Varga külön kiemelte: a csökkenő adósságpálya és a kisebb mértékû államháztartási hiány nem indokol megszorító lépéseket. A nemzetgazdasági miniszter szerint az európai gazdaság is erősödő pályára állhat a miniszter szerint. Ezt kell kiaknáznia a magyar gazdaságnak. Emellett a keleti nyitás programja is segíti a növekedést.

A makrogazdasági mutatók alakulásáról kiadott táblázat szerint 2016-ban átmenetileg csökken a gazdaság növekedési üteme, mivel a kormány a beruházások 0,9%-os esésével számol prognózisában az előző évek emelkedése után. Banai Péter helyettes államtitkár szerint ennek oka, hogy 2015-ben Magyarország még két uniós programozási időszak forrásait használhatja fel - összesen 2000 milliárd forint értékben, 2016-ban viszont már csak az új program forrásaival számolnak. Ez okozza az átmeneti visszaesést a növekedési ütemben.