Az Európa előtt álló strukturális kihívás

Az euróövezet gazdasága 2023 óta szinte stagnál, és egész sor ciklikus és strukturális kihívással néz szembe. 2025-re ciklikus fellendülést várnak az elemzők, mivel a csökkenő infláció és az alacsonyabb kamatlábak segítik a vállalati beruházások és a fogyasztói bizalom újjáélesztését. A szabadon elkölthető reáljövedelem növekedése és a kedvezőbb finanszírozási feltételek vélhetően fel fogják szabadítani a megemelkedett többletmegtakarításokat, ami kedvező hatással van a fogyasztás növekedésére.

Ugyanakkor az USA várható vámtételei lefelé mutató kockázatot jelentenek, különösen az autóipar számára, és az ebből eredő kereskedelmi bizonytalanság akár fél százalékponttal is csökkentheti a növekedést. Ez kiváltképp Németországot érintené kedvezőtlenül, miközben az országnak további bizonytalansággal kell szembenéznie az előrehozott választások miatt is, amelyekre már az első negyedévben sor kerülhet.

A Fidelity-nél arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) gyorsan 2 százalékra csökkenti a kamatot, majd azt 2025 végéig fokozatosan 1,5 százalékra enyhíti. Az agresszívabb vámok további és gyorsabb enyhítés kockázatát vetítik előre, bár a központi banknak szemmel kell tartania az eurónak a dollárral szembeni esetleges gyengülését is.

A hasonló ellenszéllel küzdő Egyesült Királyság 2024-ben enyhén felülmúlta az euróövezetet, ez a lendület 2025-ben valószínű, erősödni fog. A munkáspárti kormány expanzívabb költségvetése valószínűleg már most is élénkíti a növekedést, és a szigetország gazdasága − szolgáltatásorientált jellegének köszönhetően − kevésbé van kitéve a kereskedelmi háború kockázatának. A szűk munkaerőpiac, a javuló növekedés, a ragadós bérek és a most már kevésbé korlátozó fiskális politika miatt várható, hogy a Bank of England lassabb kamatlépéseket fog tenni, mint az EKB.