Kevés uniós ügy volt az elmúlt években, amelyet olyan heves viták előztek volna meg, mint az Európai Unió új, 2014-ben életbe lépő új költségvetését.  Az unió 2014-2020-ra vonatkozó költségvetésének tervezetével kapcsolatban ellentétek álltak fenn az egyes uniós intézmények és a különböző tagállamok között: míg például az Európai Bizottság és az Európai Parlament egy magasabb összköltségvetésű uniós boríték elosztását szorgalmazta volna, számos nettó befizető ország, így különösen az Egyesült Királyság a büdzsé alacsonyan tartásában volt érdekelt.

Orbán Viktor az uniós csúcson Robert Fico szlovák államfővel - Kép: Miniszterelnöki Hivatal/ Burger Barna

A főbb számok elfogadására legutóbb novemberben tettek kísérletet, amely azonban megrekedt tárgyalásokkal fejeződött be. A múlt héten újra összeültek a tagországok vezetői, péntek délutánra végül megszületett a megállapodás (25 órányi tárgyalást követően): a Bizottság által javasoltaknál alacsonyabban, és a jelenlegi 2007-2013-as időszaki költségvetési keretnél is alacsonyabb (kb. 3,5 százalékkal) szinten határozták meg a rendelkezésre álló keretet - olvasható az EUNavigátor hírlevélben.

Az uniós zseb

A kötelezettségvállalásokra 960 milliárd euró a maximalizált plafon, míg a kiadásokra 908,4 milliárd. Ez a jelenlegi időszakhoz képest mintegy 34-34 milliárd eurós csökkentést jelent. A megállapodások értelmében az új költségvetésben kevesebb áll majd rendelkezésre a kohéziós támogatásokra, az agrártámogatásokra (355-ről 325 milliárd euróra, valamint 421-ről 373 milliárd euróra), a közlekedésre és infrastruktúrára és még számos más területre is. Egy területre azonban nagyon odafigyeltek az uniós vezetők: növelték a munkahelyteremtéssel és a növekedéssel kapcsolatos forrásokat (a jelenlegi 91 milliárd euróról 126 milliárd euróra).

A magyar zseb

Magyarország a hét év alatt minimum 35,5 milliárd euró támogatáshoz juthat az uniós büdzséből, a mezőgazdasági és a kohéziós politikai „pénzes boríték” legalábbis folyó áron együttesen ekkora összeget tartalmaz. A valóságban ennél nagyobb lesz a pénzügyi transzfer, hiszen más jogcímeken is juthat pénz az országnak, cégeinek és állampolgárainak, de ezekre pályázni kell, csak saccolni lehet az összeget.

A 35,5 milliárd eurós magyar borítékhoz tartozó kedvező fejlemények között található, hogy hazánk esetében a kohéziós támogatások felső határa 2,59 százalékra módosult (a korábban tervezett 2,35 százalékhoz képest ez  körülbelül 700-720 millió euró pótlólagos forrást jelent), valamint a tárgyalásokon végül további 1,56 milliárd eurót kaptak a legszegényebb magyar régiók. Az egyezség szerint 23,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást tesznek elérhetővé az ország számára, ami körülbelül 2,5 milliárd euróval kevesebb a 2007 és 2013-as támogatási összeghez képest.

A Magyarországra vonatkozó úgynevezett kiadási plafon pedig a magyar bruttó hazai termék (GDP) 2,59 százaléka, vagyis Magyarország minden évben GDP-jének legfeljebb ekkora hányadát kaphatja azoknak a régióknak a felzárkóztatásának támogatásához, amelyekben a GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A hét magyarországi régió közül hat ilyen. Emellett a felzárkózó térségeknek a javaslat további 160 millió euróval többet, 1,56 milliárd eurót irányoz elő.

Ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy a fejlesztési beruházások maximális uniós társfinanszírozási rátája 85 százalék lesz (és nem a korábban tervezett 75), és a jelenlegi időszakhoz hasonlóan sikerült megtartani a vissza nem igényelhető áfa elszámoltathatóságát. Ez becslések szerint a hét év alatt GDP-arányosan 0,7 százalékos (közel 5 milliárd eurós) megtakarítást jelenthet a magyar költségvetésnek.

A közös agrárpolitika két pillérjéből (direkt jövedelemtámogatások és piaci intézkedések, illetve vidékfejlesztés) 2014 és 2020 között a Bruxinfo értesülései szerint 12,3 milliárd euró érkezik Magyarországra, ami 1,9 milliárd euróval több, mint 2007 és 2013 között (10,4 milliárd euró). A források növekedésének fő oka, hogy míg a mostani időszak elején a magyar gazdák a régieknek járó közvetlen kifizetések 25 százalékáról indultak és csak 2013-ban értek el a 100 százalékos szintre, addig a 2014-től induló keretköltségvetésben már egyenlő feltételek lesznek. Ezért fordulhat elő az, hogy bár a direkt támogatások volumene uniós szinten csökkenni fog a következő hét évben, a magyar gazdák által elérhető támogatások növekedni fognak. A magyar vidékfejlesztési boríték éves szinten 490 millió euró, hét évre kivetítve pedig 3,43 milliárd euró lehet. (A direkt támogatásokat tartalmazó boríték pedig 8,9 milliárd euró körül).

Kavosz: gazdaságfejlesztésre az uniós forrásokat!

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) számára rendkívül fontos lenne, hogy a következő, 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban a források túlnyomó része célzottan, közvetlenül a gazdaságfejlesztést, a növekedést, legfőképpen a kkv-szektor fejlődését szolgálja, és a felhasználható forrás nagysága többszöröse legyen a jelenlegi keret 15 százalék alatti arányának - mondta Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös vállalatának vezérigazgatója hangsúlyozta: 2013-ban, a gazdasági válság immár ötödik évében egyértelműen látszik, hogy a vállalkozások számára rendelkezésre álló források beszűkültek, a szektor súlyos likviditási hiánnyal küzd. A vállalkozások tőkehiányosak, a hitelhez jutás megnehezedett, és bár látni jeleket a bankok hitelezési készségének erősödésére, jelentős javulás rövid távon nem várható. A piaczsugorodás talán megállt, de még nem lehet számolni fogyasztásnövekedéssel, ezért ezen források korlátozott elérhetősége miatt a vállalkozók szinte csak az európai uniós pénzekre számíthatnak - fejtette ki.

Az uniós források felhasználása a kormányzat előtt álló legfontosabb feladat.

A vezérigazgató rámutatott, hogy a gazdaságfejlesztési és kkv-programok a 2007-2013. évi fejlesztési ciklusban jól teljesítettek, ebből pedig az következik, hogy ezekre óriási kereslet volna. Fontos lenne folytatni, bővíteni a túligényléseket mutató, hatékony programokat. Ilyen lehetne például a kombinált mikrohitelezés, amely konstrukció forrásai Közép-Magyarországon nagyon hamar kimerültek, a többi régióban pedig a tervezettnél előbb kellett felfüggeszteni a pályázatot.

Krisán László szerint érdemes lenne végiggondolni, hogy a következő uniós ciklusban a támogatásban részesülő vállalkozások sokkal könnyebben, szinte automatikusan élhessenek az  önerő biztosítását segítő hitellel, valamint az általános előleglehívás lehetőségével. Az egyértelmű elvárás, hogy a pályáztató szervezetek vállalkozóbarátok, és ne "bürokratabarátok" legyenek - fogalmazott.