Uniós források: a keret megvan, de most jön a neheze

Kisebb az európai torta és kisebb a magyar szelet is, de ettől függetlenül – főként a korábban emlegetett csökkentésekkel összevetve – elfogadhatónak tűnik Magyarország számára az uniós büdzsé késhegyig menő viták után elfogadott végső verziója.

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kevés uniós ügy volt az elmúlt években, amelyet olyan heves viták előztek volna meg, mint az Európai Unió új, 2014-ben életbe lépő új költségvetését.  Az unió 2014-2020-ra vonatkozó költségvetésének tervezetével kapcsolatban ellentétek álltak fenn az egyes uniós intézmények és a különböző tagállamok között: míg például az Európai Bizottság és az Európai Parlament egy magasabb összköltségvetésű uniós boríték elosztását szorgalmazta volna, számos nettó befizető ország, így különösen az Egyesült Királyság a büdzsé alacsonyan tartásában volt érdekelt.

Orbán Viktor az uniós csúcson Robert Fico szlovák államfővel - Kép: Miniszterelnöki Hivatal/ Burger Barna

A főbb számok elfogadására legutóbb novemberben tettek kísérletet, amely azonban megrekedt tárgyalásokkal fejeződött be. A múlt héten újra összeültek a tagországok vezetői, péntek délutánra végül megszületett a megállapodás (25 órányi tárgyalást követően): a Bizottság által javasoltaknál alacsonyabban, és a jelenlegi 2007-2013-as időszaki költségvetési keretnél is alacsonyabb (kb. 3,5 százalékkal) szinten határozták meg a rendelkezésre álló keretet - olvasható az EUNavigátor hírlevélben.

Az uniós zseb

A kötelezettségvállalásokra 960 milliárd euró a maximalizált plafon, míg a kiadásokra 908,4 milliárd. Ez a jelenlegi időszakhoz képest mintegy 34-34 milliárd eurós csökkentést jelent. A megállapodások értelmében az új költségvetésben kevesebb áll majd rendelkezésre a kohéziós támogatásokra, az agrártámogatásokra (355-ről 325 milliárd euróra, valamint 421-ről 373 milliárd euróra), a közlekedésre és infrastruktúrára és még számos más területre is. Egy területre azonban nagyon odafigyeltek az uniós vezetők: növelték a munkahelyteremtéssel és a növekedéssel kapcsolatos forrásokat (a jelenlegi 91 milliárd euróról 126 milliárd euróra).

A magyar zseb

Itt az idő a pénzköltésre!
Ugyan már a következő költségvetési ciklusról vitáznak az uniós vezetők, ám még mindig rengeteg uniós pénz vár lehívásra a mostani, végéhez közeledő támogatási ciklusban. Amit határidőig nem használunk fel, az a forrás elvész, a közösség egyik alapszabálya szerint. Tovább kellene tehát fokozni a tempót
Magyarország a hét év alatt minimum 35,5 milliárd euró támogatáshoz juthat az uniós büdzséből, a mezőgazdasági és a kohéziós politikai „pénzes boríték” legalábbis folyó áron együttesen ekkora összeget tartalmaz. A valóságban ennél nagyobb lesz a pénzügyi transzfer, hiszen más jogcímeken is juthat pénz az országnak, cégeinek és állampolgárainak, de ezekre pályázni kell, csak saccolni lehet az összeget.

A 35,5 milliárd eurós magyar borítékhoz tartozó kedvező fejlemények között található, hogy hazánk esetében a kohéziós támogatások felső határa 2,59 százalékra módosult (a korábban tervezett 2,35 százalékhoz képest ez  körülbelül 700-720 millió euró pótlólagos forrást jelent), valamint a tárgyalásokon végül további 1,56 milliárd eurót kaptak a legszegényebb magyar régiók. Az egyezség szerint 23,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást tesznek elérhetővé az ország számára, ami körülbelül 2,5 milliárd euróval kevesebb a 2007 és 2013-as támogatási összeghez képest.

A Magyarországra vonatkozó úgynevezett kiadási plafon pedig a magyar bruttó hazai termék (GDP) 2,59 százaléka, vagyis Magyarország minden évben GDP-jének legfeljebb ekkora hányadát kaphatja azoknak a régióknak a felzárkóztatásának támogatásához, amelyekben a GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A hét magyarországi régió közül hat ilyen. Emellett a felzárkózó térségeknek a javaslat további 160 millió euróval többet, 1,56 milliárd eurót irányoz elő.

Ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy a fejlesztési beruházások maximális uniós társfinanszírozási rátája 85 százalék lesz (és nem a korábban tervezett 75), és a jelenlegi időszakhoz hasonlóan sikerült megtartani a vissza nem igényelhető áfa elszámoltathatóságát. Ez becslések szerint a hét év alatt GDP-arányosan 0,7 százalékos (közel 5 milliárd eurós) megtakarítást jelenthet a magyar költségvetésnek.

A közös agrárpolitika két pillérjéből (direkt jövedelemtámogatások és piaci intézkedések, illetve vidékfejlesztés) 2014 és 2020 között a Bruxinfo értesülései szerint 12,3 milliárd euró érkezik Magyarországra, ami 1,9 milliárd euróval több, mint 2007 és 2013 között (10,4 milliárd euró). A források növekedésének fő oka, hogy míg a mostani időszak elején a magyar gazdák a régieknek járó közvetlen kifizetések 25 százalékáról indultak és csak 2013-ban értek el a 100 százalékos szintre, addig a 2014-től induló keretköltségvetésben már egyenlő feltételek lesznek. Ezért fordulhat elő az, hogy bár a direkt támogatások volumene uniós szinten csökkenni fog a következő hét évben, a magyar gazdák által elérhető támogatások növekedni fognak. A magyar vidékfejlesztési boríték éves szinten 490 millió euró, hét évre kivetítve pedig 3,43 milliárd euró lehet. (A direkt támogatásokat tartalmazó boríték pedig 8,9 milliárd euró körül).

Kavosz: gazdaságfejlesztésre az uniós forrásokat!

60 százalék gazdaságösztönzésre megy majd
Magyarország az EU öt fő prioritásával összhangban azt vállalta, hogy a K+F ráfordítások aránya a GDP-hez viszonyítva a 2011-es 1,2 százalékról 1,8 százalékra emelkedik, a foglalkoztatottságot 75 százalékra emelkedik 2020-ra a tavalyi 60,7 százalékról, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát 30,3 százalékra akarja Magyarország növelni a tavalyi 28,1 százalékról. Ezzel párhuzamosan a korai iskolaelhagyók hányadát 10 százalékra akarják csökkenteni a 2011. évi 11,2 százalékról, a szegénységben élők arányát pedig 5 százalékkal kívánják mérsékelni. A megújuló energia hányadát 2020-ra 14,65 százalékra emelnék a tavalyi 8,79 százalékról.
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) számára rendkívül fontos lenne, hogy a következő, 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban a források túlnyomó része célzottan, közvetlenül a gazdaságfejlesztést, a növekedést, legfőképpen a kkv-szektor fejlődését szolgálja, és a felhasználható forrás nagysága többszöröse legyen a jelenlegi keret 15 százalék alatti arányának - mondta Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös vállalatának vezérigazgatója hangsúlyozta: 2013-ban, a gazdasági válság immár ötödik évében egyértelműen látszik, hogy a vállalkozások számára rendelkezésre álló források beszűkültek, a szektor súlyos likviditási hiánnyal küzd. A vállalkozások tőkehiányosak, a hitelhez jutás megnehezedett, és bár látni jeleket a bankok hitelezési készségének erősödésére, jelentős javulás rövid távon nem várható. A piaczsugorodás talán megállt, de még nem lehet számolni fogyasztásnövekedéssel, ezért ezen források korlátozott elérhetősége miatt a vállalkozók szinte csak az európai uniós pénzekre számíthatnak - fejtette ki.

Egyszerűbb lesz uniós pénzekre pályázni
Hivatalosan is elfogadta az Európai Bizottság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kérelmét, eszerint egyes pályázatok esetében a felmerülő közvetett költségeket a jövőben az elszámolás során nem kell külön-külön számlával igazolni. Ezzel jelentősen csökkennek a pályázók adminisztratív terhei és tovább gyorsul az uniós pénzek kifizetése.
Az uniós források felhasználása a kormányzat előtt álló legfontosabb feladat.

A vezérigazgató rámutatott, hogy a gazdaságfejlesztési és kkv-programok a 2007-2013. évi fejlesztési ciklusban jól teljesítettek, ebből pedig az következik, hogy ezekre óriási kereslet volna. Fontos lenne folytatni, bővíteni a túligényléseket mutató, hatékony programokat. Ilyen lehetne például a kombinált mikrohitelezés, amely konstrukció forrásai Közép-Magyarországon nagyon hamar kimerültek, a többi régióban pedig a tervezettnél előbb kellett felfüggeszteni a pályázatot.

Krisán László szerint érdemes lenne végiggondolni, hogy a következő uniós ciklusban a támogatásban részesülő vállalkozások sokkal könnyebben, szinte automatikusan élhessenek az  önerő biztosítását segítő hitellel, valamint az általános előleglehívás lehetőségével. Az egyértelmű elvárás, hogy a pályáztató szervezetek vállalkozóbarátok, és ne "bürokratabarátok" legyenek - fogalmazott.

Jelentősen változik az intézményrendszer
Jelentős változás lesz, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusnak már egy másfajta intézményrendszerrel vág neki a kormány. Így a forrásfelhasználást jelenleg irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) az lesz a dolga, hogy a következő két évben levezényelje a kifutó EU-s projekteket, az új pénzek esetében viszont már nem ennél a hivatalnál lesz az operatív vezetés. Arról viszont még nem született döntés, hogy az NFÜ-nek milyen szerepe lesz, ha lezárulnak a 2007-2013-as periódusban indult programok.

Véleményvezér

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz 

Már gyurcsányozni sem érdemes.
Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár

Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár 

Világváros lesz Kolozsvárból.
A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak

A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak 

Nem is volt, de azért megszüntetnék.
Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja

Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja 

Miközben az elit gátlástalanul urizál, már az alapszolgáltatások sem működnek.
Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek 

A Fanta-botrány és a műbalhé.
Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet 

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo