Újra jöhetnek Magyarországra a vendégbefektetők

Egy március elseje óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be. A legfontosabb változások közé tartozik, hogy néhány év kihagyás után ismét „zöld utat” kaptak a vendégbefektetők, illetve, hogy a korábbi munkavállalási célú tartózkodási engedély helyett immár több engedélytípusból lehet választani. Dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője a legfontosabb változásokat ismerteti, illetve néhány felmerülő kérdésre is választ ad.

Maradt még tisztázatlan kérdés

A vendégmunkásokkal kapcsolatos szabályozás már előzetesen is nagy sajtófigyelmet kapott, mivel a könnyített ügyintézésért cserébe, a hazai ipar munkaerőigényének időszakos ellátására, szigorú kereteket szab, és pl. nehezíti az engedély meghosszabbításának lehetőségét, továbbá kizárja a letelepedést vagy a családegyesítést.

Másfelől bizonytalanná vált az olyan harmadik országbeli munkavállalók helyzete, akiknek nincs felsőfokú szakmai képesítése (illetve az nem szükséges a betöltendő pozícióhoz), viszont a vendégmunkás kategóriából kivett munkakörben szeretnének elhelyezkedni vagy dolgoznak jelenleg (pl. szoftverfejlesztő, rendszergazda, gyógytornász, iskolarendszeren kívüli nyelvtanár, jogi asszisztens, titkárnő, szállodai recepciós, idegenvezető, házvezető, épületgondnok), mivel az új szabályozás alapján az esetükben kérelmezhető foglalkoztatási célú tartózkodási engedély alapján jogilag a vendégmunkásokkal egy kategóriába tartoznak, így rájuk is vonatkoznak a fent említett, az eddiginél szigorúbb szabályozási keretek.

Az új törvény kimondja továbbá, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek tekintetében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély nem állítható ki, illetve rendeletben meghatározhatja, hogy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt csak meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat.

Ugyanakkor helytelen az az állítás, hogy most harmadik országbeli munkavállalók dömpingje várható, vagy éppen, hogy csökkenteni kívánnák a létszámukat: a 2023. év tekintetében az engedéllyel foglalkoztathatók számát ugyanúgy 62.000 főben maximalizálták, mint a 2022. évben, a 2024. év tekintetében pedig egyelőre még nem határoztak meg ilyen küszöbszámot. A Covid előtti időszakra visszatekintve az látható, hogy 2019-ben már 57.000, 2018-ban 55.000, 2017-ben pedig már 59.000, míg 2016-ban csak 49 ezer fő volt a keret. Ezeket az értékeket általában munkaerőpiaci adatok alapján határozzák meg, némi ráhagyással; nem tudni arról, hogy az elmúlt években a létszámkeret elérése miatt utasítottak volna el kérelmeket.

Véleményvezér

Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak

Az Európai Csalásellenes Hivatal szerint 10 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak 

Bajban a kulturális és innovációs miniszter.
Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen

Bulgáriával közösen repesztünk az utolsó helyen 

Európa végére süllyedtünk.
Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen

Hatalmasat kaszálhatnak a jómódúak az olcsó állami lakáshitelen 

Az ügyeskedők nagy korszaka jöhet.
Súlyos kritikát kapott a magyar köztársasági elnök

Súlyos kritikát kapott a magyar köztársasági elnök 

Ezt a kritikát nem teszi zsebre a köztársasági elnök.
A nyugdíjkorhatár utáni várható élettartam Magyarországon a legkevesebb

A nyugdíjkorhatár utáni várható élettartam Magyarországon a legkevesebb 

A magyar egészségügy bizonyítványa a leggyengébb.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo