Újdonság jön az építőiparban

Néhány hete jelent meg az a törvénytervezet, amely újra bevezetné a polgári jogba az építményi jog intézményét. Ez a lehetőség némileg felpezsdítette az ingatlanpiacot, tekintettel arra, hogy ennek alapján egy jogi személy legfeljebb 50 évre építési jogot szerezhet olyan ingatlanon, amelynek nem a tulajdonosa és nincs a birtokában. A KCG Partners Ügyvédi Társulás és a JÖSz Szakkollégium által létrehozott Studia Pragmatica tudásközpont szakértőinek segítségével jártuk körbe, hogy a magyar jogrendszerbe visszaállítani tervezett építményi jog a gazdasági élet szereplői részére milyen lehetőségeket hozhat.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Mit adtak nekünk a rómaiak?

A jól ismert filmidézet szerint tudjuk, hogy vízvezetéket, csatornázást, utakat stb., de érdemes tudni, hogy az építményi jog alapjait is a római jogban kereshetjük, felülépítményi jog (superficies) megnevezéssel.

A most elfogadásra javasolt törvénytervezet rendelkezései alapján az építményi jog az ingatlanhoz kapcsolódó olyan jog, amely tipikusan a telek tulajdonosától eltérő személyt illet meg. A jogalkotó kifejezetten rögzített szándéka, hogy különösen a naperőművek megvalósulását segítse elő az építményi jog bevezetésével. Felmerülhet azonban az alkalmazása más esetekben is. Az építményi jog a környező országokban már jelentősebb gyakorlattal rendelkezik, ezért – nemzetközi kitekintés alapján – az alábbiakban azt vizsgáltuk, hogy itthon várhatóan milyen területeken és milyen konkrét esetekben járulhat hozzá a korábbi finanszírozási gátakat lebontva a beruházások megvalósulásához.

Napelempark és azon túl

A magyar ingatlanberuházási piacon is tipikus, hogy a hitelt igénybe venni kívánó építtető nem rendelkezik a projekt finanszírozásához megfelelő hitelbiztosítékkal, és ezért nem tud a tervezett beruházáshoz szükséges megfelelő forráshoz jutni. A gátat sokszor az jelenti, hogy a finanszírozni tervezett beruházás értékéhez viszonyítva a meglévő és fedezetül leköthető telek értéke nem jelent elegendő fedezetet, vagy az érintett ingatlannal az építtető nem is rendelkezik.

Az építményi jog külföldi joggyakorlatban történő alkalmazásának tipikus példája, amikor egy társaság a tulajdonában álló telek azon részére alapít az ingatlanfejlesztő vállalkozás részére építményi jogot, ahol az adott ingatlanfejlesztését (raktár, gyár, felhőkarcoló, aréna stb. építését) kívánja megvalósítani. Tekintettel arra, hogy az építményi jog forgalomképes, így az meg is terhelhető, az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető és jelzálogjog alapjául is szolgálhat. A fenti várakozások alapja tehát az, hogy az építményi jog jelzálogjoggal megterhelve már megfelelő fedezetül szolgálhat az ingatlanfejlesztő társaságok számára, ezáltal támogathatja a finanszírozási nehézségekbe ütköző beruházások megvalósulását.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo