Az ESS befogadására ma leginkább Magyarország mellett Spanyolországnak és Svédországnak van esélye. A lehetséges magyarországi regionális együttműködés - melynek tagjai Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna - esélyeit növeli, hogy az EU a K+F kapacitások kiegyensúlyozására törekszik, és új tagállamba még nem került nagy kutatási berendezés. Az érintett tudományterületek (anyagtudományok, biotechnológia, orvostudományok) Magyarországon fejlettek, szakembereink nemzetközi presztízse magas. (Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye - így döntöttek szerdán Brüsszelben, egyhangúlag, az Európai Unió tagországainak versenyképességi ügyekben illetékes miniszterei.)
Magyarország legfontosabb előnyei:
- A magyar neutronkutatási koncepció olcsóbban és hatékonyabban használható, mint a mostani amerikai és a japán megoldások. Az ESS működését megalapozó eljárás az ún. hosszú impulzusú neutronforrás kidolgozója Mezei Ferenc fizikus, az MTA tagja.
- Debrecen jelentős kutatási és fejlesztési bázisa:
- a neutronkutatásnak szentelt MTA ATOMKI kutatóintézmény, amely több mint fél évszázada eredményesen működik, s így komoly tudományos háttérrel és megfelelő üzemeltetési tapasztalattal rendelkezik;
- a Debreceni Egyetem K+F kapacitása, széles kapacitású tudományos kutatói hálózattal és utánpótlással.
Az ESS beruházás elnyerése újabb fontos lépést jelentene a magyar K+F szféra fejlesztésében, hiszen még jelentősebben ráirányítaná a nemzetközi figyelmet a hazai kutatásokra és a kutatási eredmények alkalmazásaira, lehetséges kitörési pontokat teremtve ezzel a hazai kutatás és fejlesztés számára.
A konferenciát követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nemzetközi összefogással megvalósuló ESS projekt több szempontból is megtérülő beruházás. Egyrészt jelentős infrastrukturális fejlesztéseket generál, amely magával hozza a szolgáltató szektor bővülését, amellett, hogy mind a kivitelezési szakaszban, mind a működése során több ezer munkahelyet teremt.
