A módosító jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolás szerint:

„A rendelkezés rögzíti, hogy a bíróság által peres eljárás keretében megállapított sérelemdíjjal ellentétben nem minősülhet adómentesnek az ezen a jogcímen teljesített kifizetés, ha arról a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül állapodnak meg.”

Mindezek alapján, amennyiben továbbra is adómentes sérelemdíj a felek érdeke, akkor azt perben, legalább bíróság által jóváhagyott egyezség alapján, vagy annak hiányában bíróság ítéletében megállapított mértékben lehet kieszközölni.

Milyen hatásai lesznek a jogszabályváltozásnak?

A változás célja, hogy megakadályozza a sérelemdíjjal történő visszaéléseket, és biztosítsa, hogy az valóban céljának megfelelően, ne pedig adóoptimalizálási szándékkal kerüljön kifizetésre.

Számos munkáltató, illetve jogsértéssel vádolt – főleg a közép- és nagyvállalat – cég gyakorlatában eddig sem szerepelt a sérelemdíj. Ez azért van így, mivel az adott cégek számára már a jogsértés elismerése is hátrányos precedenst, komoly presztízs veszteséget jelentene és eleve nem értelmezhető a vállalati kultúrájukban az, hogy a sértetti, munkavállalói nyomásra tekintettel a magánszemély adóoptimalizálásában segítsenek. Ugyanakkor sokszor, főleg mikro- és kisvállalkozások esetében a sértett magánszemély azzal helyezi nyomás alá az adott céget, hogy ha nem sérelemdíjat kap, akkor „bruttósítja” a követelését és még az adót is a cégnek kell majd pluszban fizetnie, ami természetesen abszolút jogellenes gyakorlat – hangsúlyozta dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje.