Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) publikálta a 2022-es évre kiadott fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzési és vizsgálati programját, amelynek abszolút új eleme, hogy nyártól ellenőrzik az úgynevezett kettős minőséget.
2022. május 28. napjától tilosnak, megtévesztőnek minősül az olyan kereskedelmi gyakorlat, amelynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak. Vagyis tilalmazott lesz az ún. „kettős minőség”. Kivétel, ha az eltérést jogszerű és objektív tényezők indokolják.
Itt fontos megjegyezni, hogy a „kettős minőség” intézménye nem a hamisított termékekre vonatkozik, tehát nem azokra az esetekre, amikor például egy márkás kölnisüvegbe a hamisítók valamilyen szagos löttyöt öntenek.
A hatóságok évek óta nagy erőforrásokat fordítanak arra, hogy „leleplezzék” a multik ármánykodását e területen. 2018 és 2021. között több mint 300 terméket vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, vajon ugyanazon külső mellett más-e a beltartalom különböző országokban. Ez időszakban 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A projektet az Európai Unió is támogatta. Minőségbeli eltérést a vizsgált termékek több mint negyedénél találtak, ugyanakkor a kutatás azt is megerősítette, hogy a jelenségnek több – adott esetben akár objektív – oka is lehet. Az eredményekről a hivatal tájékoztatta az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontját.
Megkerestük a témában a másik oldalt is, de a kiemelt hatósági figyelem miatt a multik illetékesei nem akarták vállalni a nyilvánosságot. Óvatosságuk érthető, hiszen a törvény értelmében nyártól a kettős minőség alkalmazása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül és akár félmilliárd forint bírságot is kaphat a magyar vásárlóknak rosszabb árucikket kínáló multi. Háttérinformációként viszont a következőket mondták. Először is egyáltalán nem tagadták a kettős minőség intézményét, valóban létező gyakorlatról van szó.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezt a rendszert a különböző piacok sajátosságai hívták életre. A magyar piacra az a jellemző, hogy a fogyasztók rendkívül árérzékenyek, miközben szeretik a márkás termékeket. Ezt az igényt egyes készítményeknél csak úgy tudták kielégíteni, ha kettős minőséget alkalmaztak. Úgy vélik, ha nem tették volna, akkor a piaci rést betöltötték volna a hamisítványok, vagy olyan mértékben megdrágultak volna termékeik, hogy a polcokról a kereskedők vették volna le az érintett árucikkeket a visszaeső forgalom miatt. A multik munkatársai egybehangzóan hangsúlyozták, hogy cégeiknél nincs kettős profitelvárási gyakorlat. Vagyis szó nincs arról, hogy a kettős minőséggel extra profitot akartak volna lehúzni a magyarokról.
A nyártól életbe lépő törvény kapcsán elmondták. A kettős minőség gyakorlata az utóbbi időben jelentősen visszaszorult, elsősorban azért, mert a magyar árszínvonal nagyjából felzárkózott a nyugat európaihoz. Ahol még létezik, ott legtöbbször objektív okok állnak a háttérben, ahogy ezt a Nébih vizsgálata is kimutatta. Ahol pedig megmaradt a nagy árkülönbség és emiatt alkalmazzák a kettős minőséget, valószínűleg erőteljes áremelés lesz a megoldás, bár erről még végleges döntés nincs.
A Nébihnél elmondták, az érintett gyártók a vizsgálati időszakban szinte kivétel nélkül nyitottak voltak a párbeszédre, és kinyilvánították szándékukat a helyes gyakorlat alkalmazására, valamint a jogszabályoknak való megfelelésre. 3 cég 3 terméke esetében már meg is történt a receptúra-harmonizáció.
