A kormány a Magyar Turisztikai Ügynökséget bízta meg, hogy dogozza ki a turisztikai térségekre vonatkozó rendszert, és határozza meg, mely területek és milyen megnevezéssel tarthatnak számot kiemelt fejlesztésekre - írja a turizmus.com szakportál. Bár a desztinációalapú gondolkodás egybecseng a Magyar TDM Szövetség korábban sokszor hangoztatott álláspontjával, lényeges kérdés, hogy az elmúlt 10 évben kialakult, helyi és térségi TDM-szervezetek területeit mennyiben fedik le a most kidolgozás alatt álló térségek. (A helyi TDM szervezeteket a törvény elfogadásának napján hideg zuhanyként érte a nekik szóló pályázatok felfüggesztése.)
Az MTÜ vezérigazgató-helyettese Princzinger Péter, a TDMSZ mórahalmi konferenciáján úgy fogalmazott, hogy a desztinációk sikeres működtetése továbbra is a helyi szereplőkön múlik majd. A törvény – azzal hogy lehetőséget ad a kormánynak a térségi szintű fogadóterületek határainak meghatározására, s az egyes térségek legjelentősebb turisztikai beruházásait menedzselő, állami tulajdonú, nonprofit gazdasági társaságok alapítására – jogi és szervezeti kereteket nyújt a helyi kínálati elemeket komplex csomagokba foglaló, térségi szintű turisztikai márkák építéséhez. A cél egyrészt a már ma is működő, térségi desztinációk helyzetbe hozása, másrészt új brand-ek piacra juttatása. A vezérigazgató-helyettes hozzátette azt is, hogy nem végez fölösleges munkát, aki, akár helyi, akár térségi turisztikai márkastratégián dolgozik, ha további terveit hajlandó újragondolni és illeszteni az új koncepcióhoz.
A most megjelent törvény több alapfogalmat is tisztáz, eszerint „a turisztikai térség (desztináció) olyan földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, amely a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jeleníthető meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy kulturális értékek tekintetében összefüggő elemek alkotják, ezért egységes koncepcióban történő tervezéséhez, fejlesztéséhez és térségi turisztikai márka kialakításához országos érdek fűződik.”
A térségeken túl a törvény meghatároz kiemelt desztinációkat is, amelyeken kiemelt turisztikai beruházásokat tervez végrehajtani. A „kiemelt turisztikai fejlesztési térség olyan turisztikai térség, amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető, ezért koncentrált fejlesztéséhez országos érdek fűződik.” Ilyen lesz Balaton, Sopron és a Fertő-táj, Tokaj, illetve Budapest környéke.
A fejlesztések célja a desztinációk „turisztikai célú látogathatóságának javítása, látogatószámának növelése, turisztikai kínálatban betöltött szerepének erősítése, annak egyedi természeti, táji, kulturális karakterét megőrizve, környezeti fenntarthatóságát nem veszélyeztetve.” Az állam feladata a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozása, a turisztikai térségen belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezése, a megvalósítás turisztikai térségen belüli és azok közötti szakmai összehangolása. Feladat továbbá szakmailag meghatározni, megtervezni és összehangolni az egyes turisztikai térségeken belül és azok között a turisztikai fejlesztések tekintetében a turisztikai térség megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, a kulturális örökség védelméhez, az épített és természeti környezet védelméhez, a társadalmi, környezeti fenntarthatósághoz, továbbá a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez szükséges turisztikai kapacitásokat és feladatokat, valamint szakmailag összehangolni azok végrehajtását.
Az állam a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósítása céljából 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságokat létesít. A rendelet kitér arra is, hogy az ilyen irányú fejlesztéseknél a 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanokat a tulajdonosi jog gyakorlója ingyenesen, 30 éves időtartamra adja át. A tulajdonosi jogokat gyakorló személy köteles a vagyonkezelővel a vagyonkezelési szerződést a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni.
A kormány turisztikai térségek elnevezését, földrajzi kiterjedését és típusba sorolását, a turisztikai térségek közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket, és a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit, a beruházással érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével rendeletben határozza meg.
