A magas lakásár-dinamika következtében megállt a túlértékeltség 2023 eleje óta tartó folyamatos csökkenése – hangsúlyozzák a jelentés készítői. Hozzáteszik, hogy a fundamentumok által indokoltnál magasabb lakásárak rosszabb lakáspiaci elérhetőségben is megnyilvánulnak, ami előre tekintve a hitellel vásárlók helyzetét nehezíti.
Az MNB elemzése szerint a lakáspiaci túlfűtöttség növekedésének irányába mutatott, hogy a lakásárak a bérleti díjaknál, a jövedelmeknél és az építési költségeknél is gyorsabban emelkedtek 2024 folyamán. Mindez azt jelzi, hogy a lakáspiaci kereslet aktuális szintje hosszútávon nem fenntartható a jelenlegi körülmények között.
Budapesten 2024 negyedik negyedévében átlagosan 11,3 évnyi helyi átlagjövedelemre volt szükség egy 75 négyzetméteres medián árszintű lakás megvásárlásához a lakáspiaci jelentés szerint. A jegybank a túlértékeltséggel kapcsolatban szélesebb szórást fogalmazott meg a fővárosra, becsléseik szerint akár 15 százalékkal is drágábbak lehetnek a budapesti lakások, mint ami indokolt lenne.
Ha a magyar lakások értékeltségét történelmi távlatban nézzük, akkor 2010-2019 között volt egy hosszabb időszak, amikor alulértékeltek voltak az ingatlanok (2013 végén a legnagyobb mértékben, 31,1 százalékkal), vagyis kevesebbet kellett értük fizetni, mint amit a fundamentumok indokoltak volna. 2014-től ez az alulértékeltség fokozatosan csökkent, majd 2020-ban csapott át túlértékeltségbe. Ennek emelkedés egészen 2022-ig – a már említett 25,2 százalékos szintig – töretlen volt.
