Az MNB elemzése szerint az idei első negyedévben további 7 százalékkal növekedett a lakáspiaci tranzakciók száma 2024 hasonló időszakához képest, mely ezzel a hosszútávú átlagot is meghaladta. A lakásárak éves szinten a tavalyi negyedik negyedévben egész Európában kimagasló ütemben, 15,1 százalékkal emelkedtek, ami reálértelemben 10,9 százalékos drágulást jelentett. Ez a dinamika folytatódott az idei év elején is, sőt Budapesten fokozódott, hiszen 19,2 százalékkal kerültek többe a lakások, mint egy éve, és még negyedéves alapon is 8,7 százalékos volt az áremelkedés.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy nem csak egyéni érzékelés vagy városi legenda a magyar (elsősorban a budapesti) lakásárak indokolatlanul magas szintje. Az MNB becslései szerint 2024 végén országosan 14,3 százalékkal voltak túlértékeltek a lakások, vagyis ennyivel kerültek többe, mint amilyen árat a fundamentumok, azaz a lakáspiacot meghatározó fő tényezők indokoltak volna. Ez a túlértékeltségi mutató viszonylag nagy kilengéseket mutat, három éve volt 25 százalék felett is, viszont utoljára 2023 végén volt a mostaninál magasabb.

A jegybank kétféle megközelítést alkalmaz: a jövedelmek és a munkanélküliségi ráta alapján 13 százalékkal voltak túlértékeltek a lakások, ha azonban a keresleti és kínálati tényezőket, valamint a hitelezést is számításba vesszük, akkor 27,2 százalékos érték adódik. A kettő eredőjeként számították ki az említett 14,3 százalékos kompozit indikátort. Érdekesség, hogy ha a munkanélküliséget és a jövedelmeket vizsgáljuk, akkor azokkal összevetve 2022 közepe óta nem mért ekkora túlértékeltséget az MNB, mint most, sőt a 2023-as lakáspiaci válság elején negatívba, azaz alulértékeltségbe is fordult a mutató.