Tavaly a kínai járműeladások éves szinten 9,4 százalékkal rekordmagasra, 34,4 millióra emelkedtek, a NEV-eladások pedig 28,2 százalékkal 16,49 millióra nőttek. A kínai autóexport 21,1 százalékkal 7,1 millióra bővült, a NEV-járművek exportja a duplájára, 2,62 millióra emelkedett 2025-ben.

Oroszországban jelentősen visszaesett a belföld kereslet, 896 ezer új autót adtak el az első kilenc hónapban, 22,4 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az orosz piacot a kínai márkák uralják a Lada mellett. A kínai-orosz vegyes vállalatok termelésének növekedésével magyarázható, hogy a BEV- és a PHEV-autók piaci részesedése 11,5 százalékra emelkedett az év eleji 5 százalékról szeptemberben.

Az orosz autógyártás felgyorsult az utóbbi hónapokban éves szinten, bár igen alacsony összehasonlító bázis alapján. A szeptember végével záródott kilenc hónapban mintegy 660 ezer autó készült az országban, ami 27 százalékos növekedés.

A japán autóipari termelés hektikusan alakult. Az év első felében kisebb kilengések voltak, de összességében az egy évvel korábbi szint közelében alakult a gyártás. A nyár végén több gyár termelése leállt a kumamotói földrengés miatt, a legfrissebb szeptemberi adatok pedig azt mutatták, hogy a termelés már valamivel a tavaly szeptemberi szint fölötti volt.

A japán márkák komoly nyomás alá kerültek a globális piacon, különösen Európában, a kínai gyártók történetük során először adtak el több autót, mint a japánok a harmadik negyedévben. Az Egyesült Államokban növelték ugyanakkor az értékesítést: az ott eladott japán márkájú járművek 71 százaléka észak-amerikai üzemekben készült.