A Monetáris Tanács többsége az alapkamat 25 bázispontos emelését szavazta meg, miközben felmerült a kamat szinten tartása és 50 bázispontos emelése is - jelentette ki a keddi tájékoztatón Járai Zsigmond, a magyar Nemzeti bank elnöke.

"Azért is szükséges a kamatemelés, hogy elejét vegyük a gazdasági program fellazulásának, egyébként mindig az aktuális helyzetnek megfelelő döntést hoz a testület" - mondta Járai Zsigmond.

Nincs kamatciklus, tehát a korábbi 50 bázispontos kamatemeléseket éppúgy az adott helyzet hozta, mint a keddi döntést - válaszolta egy kérdésre az MNB elnöke, aki nem válaszolt arra a felvetésre, hogy a novemberben esetleg már nem lesz további kamatemelés.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően lassított a Magyar Nemzeti Bank az alapkamat emelés ütemén, az MTI által megkérdezett elemzők szerint a kamatemelési ciklus az év végéig 8,5 százalékos szintig folytatódhat.

Barcza György az ING Bank elemzője úgy vélte, hogy a korábbinál alacsonyabb, 25 bázispontos emelésben szerepet játszott a forint erősödése, az állampapírok iránti kereslet növekedése és a hozamok csökkenése. Ezek szerint a piac bizalma nőtt folyamatok jövőbeni javulása iránt - tette hozzá.

Az elemző ugyanakkor úgy vélte, hogy a jegybank számára akár kommunikációs nehézséget is okozhat, hogy akkor lassított az emelés ütemén, amikor az infláció mértéke továbbra is emelkedő.

Barcza György év végére 8,5 százalékos alapkamatot prognosztizált, kétszer 25 bázispontos emelést követően. Hozzátette ugyanakkor, hogy a piac ennél alacsonyabb 8,25 százalékos év végi alapkamatot árazott be.

Az elemző azzal számol, hogy legkorábban 2007 második negyedévében kerülhet sor kamatvágásra. A kamatemelési időszak hamarabb lezárását, illetve korábbi kamatcsökkentést eredményezhet, ha a forint erősödése megközelíti, vagy meghaladja a 250 forint/eurós szintet - tette hozzá.